M1 – Üzleti Híradó
2004. 02. 13.
ÜZLETI HÍRADÓ
- Mv.: Szövetséget ajánlott a vállalkozóknak a kijelölt pénzügyminiszter. Draskovics Tibor négy munkacsoport létrehozásáról állapodott meg a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetõivel. A munkacsoportokban egyebek mellett az euro magyarországi bevezetésének optimális idõpontjáról, valamint az adórendszer átalakításáról és a versenyképesség javításáról egyeztetnek. Draskovics Tibor nem bocsátkozott találgatásokba az euro-csatlakozás idõpontjáról, csak annyit mondott, hogy errõl áprilisban döntenek.
Duna TV – Híradó
2004. 02. 13.
- Mv.: Szövetséget kötöttünk a vállalkozókkal, jelentette ki Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter, miután találkozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vezetõivel.
- R.: Négy munkacsoportot hoztak létre a megbeszélés résztvevõi. Mint Draskovics Tibor elmondta, az egyik munkacsoport az euro bevezetésével, feltételeivel és annak idõpontjával, a másik az adózás egyszerûsítésével és hosszabb távú jelentõs átalakításával, a harmadik a vállalkozások mûködési feltételeinek javításával, a negyedik pedig az állami közszolgáltatások olcsóbbá és jobbá tételével foglalkozik. Az adózás egyszerûsítésével kapcsolatban a kijelölt pénzügyminiszter hangoztatta, sokkal jobban fel kell használni az informatika nyújtotta lehetõségeket.
- Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter: Ha megnézzük mondjuk a személyi jövedelemadóbevallást, a fele annak olyan tételekre vonatkozik, amik az adózóknak szerintem 1%-át sem érintik. Azért ilyen bonyolult, mert nagyon sok különleges szabály és kivétel van benne. Tehát az egyszerûsítést én úgy is értem, és ebbõl persze viták lesznek, hogy azokat a kivételeket, speciális szabályokat, amiknek nincs nagyon komoly indokoltságuk, söpörjük ki.
- R.: Parragh László, a kamara elnöke hangoztatta támogatják a kormány minden olyan intézkedését, ami a gazdaság növekedését serkenti. Draskovics Tibor az eurozónához való csatlakozás idõpontjára vonatkozó kérdésre nem adott konkrét választ. Demján Sándor, a VOSZ elnöke úgy vélekedett, felesleges idõpontot meghatározni, annak akkor jön el az ideje, amikor a forint árfolyama 265 és 270 forint/euro között alakul, és a magyar gazdaság teljesítõképessége eléri az uniós átlag 70-80%-át.
ATV – Híradó
2004. 02. 13.
- Mv.: Hosszútávú együttmûködés és több levegõ a vállalkozásoknak, ezt ígérte Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter a vállalkozói érdekképviseleti szövetségeknek. A honi gazdaság versenyképesség növelése érdekében átfogó javaslatcsomaggal álltak elõ a szervezetek.
- R.: A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös nyilatkozatának vitájára meghívták Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminisztert, ahol a két szervezet hangot adott annak, hogy a legfontosabb teendõnek a gazdaság versenyképességének javítását tekinti. A találkozó után Draskovics Tibor kijelentette, hogy a pénzügyi kormányzat valamint a kamara és a VOSZ között egy hosszútávú együttmûködés jön létre a teljesítmények növelésének, a gazdasági növekedés gyorsításának és a vállalkozások nagyobb mozgásterének kialakítása érdekében. Az ezekkel kapcsolatos teendõk elvégzésére négy munkacsoport felállításában egyeztek meg a felek.
- Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter: Ezek át fogják tekinteni az euro magyarországi bevezetésének az odavezetõ út, a feltételek megteremtésének kérdéseit, azért, hogy ahogyan ígértem, április elején kijelölhessük azt az új céldátumot, amit nemcsak a kormány, nemcsak a jegybank, hanem a magyar vállalkozók és a társadalom is magáénak érez és nemzeti ügynek.
- R.: A munkacsoportok további feladata lesz az adórendszer egyszerûsítésének kidolgozása, a gazdaság fejlesztésére és a vállalkozások mûködésével kapcsolatos kérdések, valamint az állam által nyújtott közszolgáltatások áttekintése. Különös tekintettel arra, hogy mely szolgáltatásokat kell az államnak és mely szolgáltatásokat kell a versenyszférának nyújtania a jövõben. Demján Sándor, a VOSZ elnöke a megbeszélést követõen az euro bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon akkor kellene majd bevezetni az eurót, ha a magyar gazdaság teljesítménye eléri az Unió gazdasági szintjének 75-80%-át.
Kossuth Rádió – Reggeli Krónika
2004. 02. 13.
REGGELI KRÓNIKA
Vass István Zoltán: - Négy munkacsoport felállításában állapodott meg a kijelölt pénzügyminiszter a Magyar Kereskedeli és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége vezetõivel, miután eleddig szinte csak a piacokért kellett versenyezniük a magyar vállalkozóknak, de uniós tagságunkkal a termelési feltételekért és munakerõért folyó versenynek is közvetlen részesei lesznek. Ezért aztán a Vállalkozók Szövetsége és a Kamara elnöksége közös nyilatkozatot adott át a kijelölt pénzügyminiszternek.
Bánkuti Gábor számol be errõl.
Bánkuti Gábor: - Közös nyilatkozatban az aláírók a vállakozói és lakossági közterhek csökkentését tartják kívánatosnak, jövõre és az után is 2-2 százalékkal csökkenteni kellene a társasági adókulcsot. Öt éven át 1-2 százalékkal mérsékelni a társadalombiztosítási járulékot, 5 év alatt pedig 25 százalékról 20 százalékra csökkenteni az áfa-t.
Felül kellene vizsgálni és mielõbb megszüntetni az iparûzési adót. Ehhez áttekinthetõbb, ügyfélbarát és olcsóbb közigazgatásra van szükség. Felül kellene vizsgálni hogy mikor csatlakozunk az euróövezethez nehogy a sietség miatt kelljen megszorításokt bevezetni.
Parragh László a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke így fogalmazott.
Parragh László: - A magyar gazdaságban nincsen válság és a magyar gazdságban nincs is minden rendben. Nagyon enyhe de egyértelmû jelei vannak, hogy a gazdaság övekedése megindult, nagyon sok változtatásra van szükség, különösen a gazdasági feltételrendszerben, értve alatta a nagy struktúrákat és az államigazgatás strukturáját. Hogyha ezek a helyükre kerülnek akkor a gazdaságban a potenciál bõségesen benne van ahhoz, hogy megtermelje azokat a jövedelmeket, amelyek a boldoguláshoz szükségesek. Arra bíztatjuk a miniszter urat, hogy a javítást ne csak szigorításban, megtakarításban mûködtesse, hanem ehhez csatlakozzék egy valódi strukturális reform. Azt a kifejezést használtam, hogy megérett az idõ a peresztrojkára.
Bánkuti Gábor: - A kijelölt pénzügyminiszter így összegezte a megbeszélés eredményét.
Draskovics Tibor: - Szövetséget kötöttünk arra hogy növelljük a teljesítményeket, gyorsítsuk a növekedést, teremtsünk jobb mûködési feltételeket az értékteremtés számára. Nem egy napra, hosszú távra.
Bánkuti Gábor: - Kérdésemre miként gondolja egyszerûsíteni az adózást Draskovics Tibor ezt felelte.
Draskovics Tibor: - Használnunk kell, és tényleg használnunk kell az informatika nyújtotta lehetõségeket az adózásban. Ma ezt messze nem használjuk ki,ez sokba kerül, a vállakozóknak és szeritnem az állmnak is.
A második, hogy többek között azért bonyolult a személyi jövedelemadó is de a többi adónem is, mert töméntelen kivételt, speciális megoldást alkalmazunk. Szeretnénk jót tenni x-szel, y-nal, z-vel, és nem egyes emberekre, haem csoportokra szakmákra ágzatokra gondolok, és ettõl ha megnézzük mondjuk a személyijövedelemadó bevavvált, a fele abból olyan tételekre vonatkozik, ami az adózók egy százalékát sem érintik. És ebbõl viták lesznek, hogy azokat a kivételeket, speciális szabályokat amiknek nincs nagyon komoly indokoltságuk, söpörjük ki. Ettõl nem csak egyszerûbb lesz, de lehet hogy a mértékeket is pusztán emiatt tudjuk csökkenteni. Az egyszerûsítésbe beleértem azt is hogy nézzük meg, lehet-e adónemeket összevonni, adóalapokat egységesíteni, és ezzel adminiszrációtól megkímélni a vállalkozókat, és ellenõrzéstól megkímélni az adóhatóságt.
Bánkuti Gábor: - Demján Sándor a Vállalkozók Szövetségének elnöke az újságírókhoz is intézett néhány tanulságos szót.
Demján Sándor: - A sajtó hibás abban,hogy az uniós csatlakozás elõtt elvileg lényegtelen, apró kérdések kerülnek felnagyítva a közfigyelem terében. Kényszerítsen rá minden politikai erõt arra, hogy legyen nemzeti konszenzus Magyarország versenyképességére.
Bánkuti Gábor: - Megkérdeztem mire gondol amikor nemzeti egyetértésrõl beszél. Így felelt.
Demján Sándor: - Hogy meg merjék lépni azokat a reformokat mint a közigazgatás. A vállalkozók nem pártszíneket támogatnak, kell legyen párbeszéd ebbe az irányba eddig is tettünk kezdeményezést, többször. Nem jött össze a négy parlamenti párt konszenzusa alapvetõ kérdésekben, pedig nincs kétségünk, hogy ugyanebben a helyzetben ugyanezt csinálnák. És abban sincs kétségün, ha õk lennének kormányon és csinálnák ugyanezt akkor a mostani kormány ha ellenzékben lenne megtámadná. Ez így nem mûködik.
Info Rádió
2004. 02. 13.
InfoRádió - 95.8 - Hírek, tudósítások, háttérinformációk, összefoglalók, élõközvetítések folyamatosan a nap huszonnégy órájában - InfoRádió 95.8 - A BBC stratégiai partnere
Kocsonya Zoltán: - Tizennégy óra hét perc van. - Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter szerint szövetség köttetett a magyar vállalkozókkal annak érdekében, hogy a gazdálkodók levegõhöz juthassanak. Ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a vállalkozók képviselõivel folytatott megbeszélése után jelentette ki. Ternyák Edit tudósít.
A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége rendezvényének meghívott vendége volt ma délelõtt Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter. A megbeszélésen jelen volt többek közt Demján Sándor, a VOSZ elnöke, Parragh László, az MKIK elnöke, Csányi Sándor az OTP elnöke és több más vállalkozói szövetség képviselõje. A kamara és a VOSZ álláspontja szerint az idén történtek pozitív lépések, ám a közterhek változásával végeredményben ismét romlanak a vállalkozások adózási és járulékfizetési feltételei. A versenyképesség és a külföldi befektetõk bizalma érdekében a választási cikluson túlmutató gazdaságpolitikai stratégia megteremtését szogalmazzák. Demján Sándor ugyanakkor a Draskovics Tiborral lefolytatott egyeztetésrõl azt mondta, hogy a kijelölt pénzügyminiszter által felvázolt tervek megnyugtatóak. Draskovics Tibor szerint szövetség köttetett ma délelõtt a magyar vállalkozókkal annak érdekében, hogy a gazdálkodók levegõhöz juthassanak és mûködési feltételeik javuljanak. Bejelentette, hogy a vállalkozók részvételével négy munkacsoport alakul. Az elsõ az euró magyarországi bevezetésének ügyével foglalkozik, és Draskovics Tibor szerint április elején új céldátumot jelölnek ki. Olyat, amelyet a hazai vállalkozók is magukénak vallanak. A második munkacsoport az adózás kérdéseivel foglalkozna. Azzal például, hogy hogyan lehet azonnali egyszerûsítõ lépéseket, illetve hosszabb távú intézkedéseket hozni ezen a területen. Külön munkacsoport fog majd foglalkozni a gazdaságfejlesztési kérdésekkel, és a Pénzügyminisztérium tervezi, hogy vállalkozók bevonásával áttekintse az állami közszolgáltatások finanszírozását, és azt is, hogy mely szolgáltatásokat vehetne át az államtól a versenyszféra. Nagyjából ezek voltak a legfontosabb pontjai a megbeszélésnek.
Kossuth Rádió – Krónika
2004. 02. 13.
Mv.: - Négy munkacsoport felállításában állapodott meg a kijelölt pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének vezetõivel. Miután eddig szinte csak a piacokért kellett versenyezniük a magyar vállalkozóknak, uniós tagságunkkal a termelési feltételekért és a munkaerõért folyó versenynek is közvetlen részesei lesznek, ezért a Vállalkozók Szövetsége és a kamara elnöksége közös nyilakozatot adott át a kijelölt pénzügyminiszternek. Bánkúti Gábor összeállítása.
R.: - Közös nyilatkozatukban az aláírók a vállalkozói és lakossági közterhek csökkentését tartják kívánatosnak, az adókon és járulékokon kívüli díjakat, illetékeket, bírságokat is beleértve, ehhez viszont áttekinthetõbb, ügyfélbarát és olcsóbb közigazgatásra van szükség. Parragh Ferenc /?/, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke így fogalmazott:
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - A magyar gazdaságban nincsen válság, és a magyar gazdaságban nincs is minden rendben. Nagyon enyhe, de egyértelmû jelei vannak, hogy a gazdaság növekedése megindult. Nagyon sok változtatásra van szükség, különösen a gazdasági föltételrendszerben, értve alatta a nagy struktúrákat és az államigazgatás struktúráját; hogyha ezek a helyükre kerülnek, akkor a gazdaságban a potenciál bõségesen benne van ahhoz, hogy megtermelje azokat a jövedelmeket, amelyek a boldoguláshoz szükségesek. Természetes szövetségesei vagyunk minden olyan erõnek, amely azt tûzi célul, hogy a gazdaság versenyképességét javítsa. Arra biztatjuk a miniszter urat, hogy a javítást azt ne csak szigorításban, ne csak megtakarításban mûködtesse, hanem ehhez csatlakozzék egy valódi strukturális reform. Azt a kifejezést használtam, hogy megérett az idõ a Peresztrojkára.
R.: - Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter így összegezte a találkozót:
Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter: - Szövetséget kötöttünk arra, hogy növeljük a teljesítményeket, gyorsítsuk a növekedést, teremtsünk jobb mûködési feltételeket az értékteremtés számára. Nem egy napra, hanem hosszú távra, négy munkacsoportot állítunk fel, ezek át fogják tekinteni az euró magyarországi bevezetésének, a feltételek megteremtésének kérdéseit. Rövidebb távon, hogy milyen egyszerûsítõ lépéseket lehet tenni az adórendszerben, másrészt pedig milyen hosszabb távú jelentõs átalakításokat abból kiindulva, hogy a célunk kisebb, olcsóbb, hatékonyabb államot és államháztartást teremtsünk. Nem rövid távú kiadáscsökkentõ lehetõségekrõl van itt elsõsorban szó, hanem arról, hogy közszolgáltatások közül melyek azok, amiket az államnak kell nyújtani, melyeket kell esetleg átadni a versenyszférának.
R.: - Demján Sándor, a Vállalkozók Szövetségének elnöke az újságírókhoz is intézett néhány tanulságos szót:
Demján Sándor, Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének elnöke: - A sajtó hibás abban - ne vegyük udvariatlanságnak -, hogy egy uniós csatlakozás elõtt elvileg lényegtelen, apró kérdések kerülnek felnagyítva a közfigyelem terébe, ahelyett, hogy a versenyképességünk, az uniós csatlakozásunk kerülne elõtérbe. A sajtó kényszerítsen rá minden politikai erõt arra, hogy legyen nemzeti konszenzus Magyarország versenyképességében! Sikeres gazdaság nélkül sikeres politikát nem lehet csinálni, ha sikeres lesz a gazdaság, mindenki számára, a tanítónõtõl a köztisztviselõig kell egy jövedelemfelzárkózás meglegyen, ezt meg kell termelni
Kossuth Rádió – Déli Krónika
2004. 02. 13.
Mv.: - Javítani kell a magyar vállalkozók versenyképességét - áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége adott ki. A dokumentum vázolja, hogy milyen gazdaságpolitikára van szükség van a versenyképesség javítására az uniós csatlakozás elõtt és után, és közmegegyezést sürget a nyilatkozat a gazdasági helyzet jobbításáról és a teendõkrõl - mondja Lõrincze Péter, a VOSZ csatlakozási bizottságának vezetõje. Bánkúti Gábor interjúja.
R.: - Meghívták a kijelölt pénzügyminisztert, Draskovics Tibort, úgy tudom, egy közös nyilatkozatról tárgyaltak, amit a magyar vállalkozások versenyképességéhez szükséges gazdaságpolitikáról fogalmaztak meg Önök.
Lõrincze Péter, a VOSZ csatlakozási bizottságának vezetõje: - A közös nyilatkozat alapgondolata, hogy a magyar vállalkozások versenyképességét javítani kell. Aktualitást ad az, hogy május 1-jétõl a termelési tényezõkért, a munkaerõért, a befektetésekért közvetlen és éles verseny fog folyni, ellentétben a múlttal, amikor csak a piacért harcoltunk. Számunkra nagyon fontos, hogy a kijelölt pénzügyminiszter úr elsõ nyilatkozataiban ugyancsak a magyar gazdaság versenyképességének javítását tartotta egyik legfontosabb feladatának.
R.: - Igen, de milyen gazdaságpolitikát kérnek Önök?
Lõrincze Péter, a VOSZ csatlakozási bizottságának vezetõje: - Elõször is szeretnénk, hogyha a gazdaságpolitika téziseirõl közmegegyezés születhetne, amelynek részesei lennének a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek éppúgy, mint a kormány vagy a parlamentben képviselt pártok. Nagyon jelentõsnek tartanánk az állami szféra szerepvállalásának csökkentését, kiadásainak mérséklését, annál is inkább, mivel tudatába vagyunk annak, hogy csak ilyen úton lehet az elvonásokat is tartósan mérsékelni. Rendkívül magasnak tartjuk a kialakult kamatszintet, emiatt úgy érezzük, hogy a Nyugat-Európában bekövetkezõ fellendülés talán nem fogja tudni a kedvezõ hatásait oly mértékben a magyar gazdaságra is kifejteni. Ami pedig az euró bevezetését illeti, itt mi óvatosságot ajánlunk, és úgy véljük, hogy akkor célszerû az euró bevezetése, ha a magyar gazdaság fejlettsége az Európai Uniónak átlagának egy bizonyos százalékát eléri. Mindenképpen elkerülendõnek tartjuk, hogy az erõltetett csatlakozás érdekében esetleg 2005/2006-ban túlságosan restrik, a gazdasági növekedést visszafogó gazdaságpolitikát legyen kénytelen a kormány bevezetni.