Kossuth Rádió – Krónika
2004. 01. 22.


B:- Az elsõ kis darabkát a köztársasági elnök vágta le abból az EU integrációs cm-bõl, amelynek elsõ példányát neki adta át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A 100 cm-es szalagra a csatlakozásig hátralevõ 100 nap teendõit írták fel a készítõk, és minden parlamenti képviselõnek elküldik majd a centit. A versenyképesség javítása, a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése ugyanúgy feladat, mint Magyarország földrajzi fekvésének kihasználása, a kis és középvállalkozások erõsítése, vagy az,hogy minél vonzóbbá kell tenni a külföldi mûködõ tõke számára az országot. A kamara szerint fontos az áttekinthetõ ügyfélbarát igazgatási és felügyeleti rendszer, és a környezetvédelem szerepének erõsítése is. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar gazdaságnak a csatlakozó államokhoz képest kell minél jobb pozícióba kerülnie. A pénzügyminiszer-váltásról szólva azt mondta ,v ilágos üzenet a befektetõknek ,a kormány rendet akar tenni. Parragh László úgy véli új pályára kell állítani a magyar gazdaságot olyanra, ahol a képzett munkaerõnek a hozzáadott értéknek van igazi jelentõsége. Király István Dániel interjúja. 

R: - Mint a katonaságnál ahol az utolsó hónapokban cm-t vágnak az ijfú honvédek, Önök is egy 1 méteres szalagot adtak most a köztársasági elnöknek, azonban ezen az 1 méteren lévõ 8 feladat ,versenyképesség, Magyarország földrajzi fekvésének kihasználása, a kis és középvállalkozói szféra megerõsítése, talpon maradásának támogatás, egyenként is több száz napot igényelnének, akár évek kellenének,hogy ezek létrejöjjenek? 

Parragh László :- Nem kellenek erre évek, pontosabban az integráció során kellenek majd évek ahhoz,hogy Magyarország teljes egészében felzárkózzon. égy látom,hogy a magyar gazdaság és a magyar társadalom a többi 9 országhoz viszonyítottan abszolút mértékben felkészült az EU-ra. Tehát nekünk ilyen értelemben nem nagyon van mit félnünk. Természetesen nagyon sok területen lehetne még mit javítani,. ezért választottuk a figyelemfelhívásnak ezt a tréfás módját, és hogyha még folytathatom a tréfát akkor azt gondolom,hogy a kormányzat számára is figyelemfelkeltõ, hiszen 100 napos programja volt már néhány, egy ilyen EU-s elõtti 100 napos feladatfelhívás semmiképpen sem rosszat. Azt próbáltuk számbavenni, hogy mely területeken hogy állunk, és kiderül,hogy lehetne még mit javítani.A kamara ezzel egy kicsit úgy van, mint az anyós, aki mindig aggódik és mindig mondja, hogy mit kellene még a családban csinálni, és hát sajnos ezek az aggódásaink esetenként igazolódnak. 

R:- Talán kevesen mondják azt amit Ön,hogy felkészült azért már Magyarország a csatlakozásra? 

Parragh László:- Hát elõször is az EU-nak ilyen csatlakozási procedúrája még nem v olt. Egyszerre 10 ország ilyen nagyon erõsen eltérõ fejlettséggel. tehát azért nagyon jelentõsen lemaradott 10 ország, az EU színtjéhez képest, ilyen még nem csatlakozott. Következésképpen egy olyan helyzetben vagyunk amit nem láthatunk elõre, de azt gondolom, hogyha van mit aggódnunk, akkor van aggódni okuk a lengyeleknek, vagy a cseheknek, vagy a szlovénoknek épp úgy, ha pedig van elégedettségre okunk akkor nekünk mindenképpen lehet,mert azért a relatíve verseny elõnyünk azért szerintem még meg van ebben a környezetben, bár nagyon gyorsan olvad. 

R:- A versenyképességrõl Önök a cm-en kívül Önök készítettek egy jelentõsebb elemzést is, azt írja,hogy 2003. negatívuma az államháztartás hiányának ezer milliárd forintot is meghaladó színtje, a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg hiánya a novemberi adatok alapján várhatóan jóval az irányszám fölött lesz,stb. Miniszterváltás, költségvetési szigorítás, ez javíthat-e jelentõsen mondjuk 100 napon belül a magyar gazdaság helyzetén, és mondjuk így a versenyképességen? 

Parragh László:- Szerintem elméletileg három út van a gazdaságpolitika elõtt,vagy általában a kormányzat elõtt. Az egyik út egy olyan ortodox liberális csomagnak a keresztül vitele, ami jelentõs megszorításokkal járna együtt. égy gondolom, hogy a kormányzat erre nem fogja magát elszánni, és nagyon remélem,hogy nem fogja magát ilyesmire elszánni még akkor is,hogyha egyébként erre a közgazdász körökbõl nagyon erõs nyomás van. Azért nem lenne ez helyes, mert nagyon sok ponton visszavinne bennünket a start mezõre, másrészt pedig maga az EU-s csatlakozás is elég nagy kihívást fog jelenteni a társadalomnak és a gazdálkodóknak, ezt megfejelni egy ilyen megrázó élménnyel nem lenne szerencsés. A másik elméleti lehetõség annak az osztogató politikának a folytatása ami 2001-tõl gyakorlatilag jellemzi a magyar gazdaságpolitikát. Azt gondolom,hogy ennek pedig nincs realitása, hiszen nincs mibõl. Itt már csak az eladósodásra építve lehetne, aminek hát látjuk a finanszírozhatósága gyakorlatilag nem létezik, látjuk a forint körüli mozgásokat. A harmadik és azt gondolom,hogy ez a realistás, egy olyan igazítgatása a gazdaságpolitikának, ami fönntartja a jelenlegi folyamatokat, lehetõséget teremt arra,hogy utolérje a termelékenység a bérkiáramlást,hiszen az elmúlt idõszakban nagyon sok reálbér kiáramlás volt ,erre hajlamosak vagyunk megfeledkezni, ezt utol kell érni a termelékenységnek, akkor áll újra helyre a versenyképesség. Tehát én ilyen szempontból azt gondolom, hogy verbálisan viharos idõszak áll elõttünk, de a gyakorlati tevékenység szempontjából nézve nem lesznek túl nagy változások. 


R:- A kamara többször is felhívta a figyelmet a szakképzett munkaerõ hiányára, arra hogy a mûködõ tõke beáramlása csökken, csökkenhet ,és ezek általában be is következtek. 

Parragh László:- Hát igen, ez az anyós példa hogy lám megmondtam, de mi nyáron azt mondtuk,hogy 250-300 milliárddal csökkenteni kellene a költségvetés kiadásait, igazunk lett,hiszen mára gyakorlatilag több részletben ugyan, de ezt hajtotta végre a kormányzat. Most hogyha egy picit a jövõbe tekintek akkor azt gondolom, hogy két dolog van amitõl lehet aggódni.Az egyik a külkereskedelmi mérlegnek a hiánya, a kormány számaival nézve 2006-ra nagyon súlyos helyzet alakulhat ki, hogyha nem sikerül ezt ellentételezni szolgáltatással, ,idegenforgalommal, export növeléssel mûködõ tõke beáramlással, akkor az adott kormányzatnak a mozgástere fog szûkülni és ilyen értelemben az ország mozgástere is szûkülni fog, másik ilyen nagyon fontos terület az a területfejlesztésnek a kérdése. Mi régóta azt mondjuk,hogy a területfejlesztési tanácsokba be kell vonni a gazdaság szereplõit, be kell vonni a kamarákat és a munkaadói szervezeteket, mert õk azok akik nem pártpolitikai véleményt, hanem szakmai véleményt tudnak adni egy-egy kérdésben .A törvény elõkészítés jelenlegi szakaszában úgy néz ki,hogy kizárólag politikusok fognak ülni ezekben a testületekben, ami azt gondolom,hogy egy nagyon helytelen dolog. 


R:- A versenyképességet növelhetné a szakképzett munkaerõ elérhetõsége is,hiszen nagyon kevés iparos van, legalább is hogyha valaki szeretne fémipari munkást alkalmazni, akár még csillagászati összegeket is kínálhatna, mert egyszerûen nincs szakképzett munkaerõ. 

Parragh László:- Egy tabut kellene átlépni, be kell engedni az olcsóbb munkaerõt. Tudomásul kell venni, hogy a keleti európai térségben van ma egy olyan munkaerõ aki hogyha Magyarországra bejönne vendégmunkásként, akkor olcsóbban, hasonló színvonalon, hasonló hatékonysággal tudna teljesíteni mint a magyar munkaerõ. Ez amit fölismertek a tõlünk nyugatra lévõ országok,hiszen Ausztriában a mai napig jelnetõs magyar munkaerõ áramlik, vagy Lengyelországból Németországba, ezt hogyha mi nem használjuk ki, mint lehetõséget és ez nem szól örökké, ez néhány évig elõny akkor azt gondolom, hogy egy jelentõs nemzeti jövedelem termelõ tényezõrõl mondunk le. MI ennek a munkaerõnek a hasznait tudnánk élvezni, arról nem beszélve egyébként,hogy erõteljesen segíthetnénk azt a térséget, ahonnan ez a munkaerõ érkezne, és ez nyilvánvaló nagyon sok esetben a magyarság segítésével is együtt járna. 

B:- Parragh Lászlóval a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgetett Király István Dániel.


Duna TV - Híradó
2004. 01. 21.

- Mv.: Az uniós csatlakozásig hátralevõ száz nap teendõire való jelképes utalásként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke integrációs centimétert adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. 

- R.: Az uniós centimétert elsõként Mádl Ferenc köztársasági elnök vette át, utána azonban emlékeztetõül kap minden országgyûlési képviselõ valamint a politikai és gazdasági élet fontos szereplõi. A kamara a csatlakozásig hátralévõ száz nap teendõire kívánja felhívni a figyelmet a száz centiméteres szalagra felírt feladatokkal. 

- Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Szeretnénk a társadalomnak és a gazdaságnak a figyelmét ráirányítani arra, hogy sikeres csatlakozás csak akkor lehetséges, hogyha a hátralévõ idõt jól kihasználjuk, és a belépés után is együttmûködünk, összatartunk. 

- R.: Mádl Ferenc a kamara kezdeményezését örömmel fogadta. 

- Mádl Ferenc köztársasági elnök: Valószínû azok a feladatok, amik a szerepelnek a centi hátoldalán, a fontosabb gazdasági teendõk azok át fognak húzódni a következõ hónapokra, talán évekre is, hogy megvalósuljon az integrációnak minden, vagy legalábbis nagyon fontos, fontosabb célkitûzései. 

- R.: A kamara EU-centije a versenyképesség növelése mellett a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére, a gazdaságban rejlõ lehetõségek kihasználására valamint a kis- és középvállalkozások megerõsítésére ösztönöz.



ATV – Híradó
2004. 01. 21.

- Mv.: Száz nap, száz megoldandó feladat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az uniós csatlakozásig számos területen kellene a kormánynak segítenie a hazai vállalkozások felkészülését. A katonaságnál bevett szokás szerint a kamara elnöke egy EU-centit adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. 

- R.: A köztársasági elnök jelképesen levágta az elsõ centit a Kereskedelmi és Iparkamara szerint azonban fõleg a kormánynak van rengeteg tennivalója az uniós csatlakozásig. Parragh László szerint csak határozott és gyors gazdasági intézkedésekkel érhetõ el, hogy a magyar vállalkozásokat ne érje sokkhatásként az uniós csatlakozás. A kamara azt kéri a kormánytól, hogy javítsanak fõleg a hitelfelvételi programok összehangoltságán, ezenkívül csökkenteni kellene a vállalkozások befizetési terheit. 

- Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: A magyar gazdaság versenyképességéhez a gazdasági elvonásokat legalább 250-300 milliárddal kellene csökkenteni nagyon gyorsan ahhoz, hogy ez valamiféle érzékelhetõ hatással legyen. 

- R.: A kamara szerint a Széchenyi-kártya kiterjesztése is nagy segítség lenne a kis- és középvállalkozások számára. Idáig tízezer magyar cég élt az 5 millió forintos hitelfelvételi lehetõséggel. A javaslat alapján érdemes lenne ezt a határt 10 millió forintra megemelni. A kereskedõk úgy látják, hogy Magyarországot áttekinthetõ igazgatási rendszerek kialakításával újra vonzóvá lehetne tenni a külföldi mûködõ tõke számára, ezenkívül meg kéne fontolni azt is, hogy a szakmunkáshiánnyal küzdõ cégek könnyebb feltételekkel tudjanak alkalmazni kelet-európai szakmunkásokat.


Kossuth Rádió – Krónika
2004. 01. 21.

Mv.: - Már nincs száz nap se az uniós csatlakozásig, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara száz centis szalagjából az elsõ darabkát a köztársasági elnök vágta le. A kamara a feladatokat is kijelölõ szalagból elküld egyet-egyet minden országgyûlési képviselõnek. Király István Dániel összeállítása. 

R.: - Mádl Ferenc szalagja már csak kilencvenkilenc centiméteres, mint a honvédségnél az utolsó hónapokban, a köztársasági elnök is vághatja a centit május 1-jéig. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara több száz egy méteres szalagot készíttetett az országgyûlési képviselõknek és a kormány tagjainak. Nekik - mondta Parragh László, a kamara elnöke - egyébként is van már gyakorlatuk a száznapos programokban. A szalagon öszesen nyolc feladatot soroltak föl, melyet teljesítenie kell az országnak, a versenyképesség növelésétõl az áttekinthetõ igazgatási rendszer mûködtetésén át a kis- és középvállalkozói szféra megerõsítéséig. A pénzügyminiszter-váltásról és a gazdaság helyzetérõl Parragh László a következõket mondta: 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: - Az, hogy legyen egy általános nagy megszorítás, azt abszolút nem tartom helyesnek, az elmúlt években Magyarországon volt egy jelentõs életszínvonal-növekedés, volt egy jelentõs reálbér-növekedés, ez a reálbér-növekedés lényegesen magasabb volt, mint a teljesítménynövekedés, most azt kellene elérnünk, hogy lassan a teljesítmények utolérjék, majd megelõzzék a bérnövekedésnek a mutatóit. Ezt pedig csak az idõ tudja megoldani egy nagyjából egyensúlyi gazdaságpolitika mellett. Egyébként azt gondolom, hogy a mi feladatunk elsõdlegesen nem az, hogy Németországhoz vagy Olaszországhoz képest versenyképesek legyünk, hanem hogy Szlovákiához, Szlovéniához, Lengyelországhoz, tehát a többi csatlakozó országhoz képest legyünk jó pozícióban, mert ez egy relatív versenyelõnyt jelenthet. 

R.: - Mádl Ferenc államfõ figyelemreméltónak nevezte a kamara kezdeményezését, és úgy vélte: a szalagon felsorolt tennivalókat nem a következõ száz napban, inkább a következõ években valósíthatják meg a gazdasági és politikai élet szereplõi.


Info Rádió
2004. 01. 21.

INFO 

Szûcs Péter: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az uniós csatlakozásig még hátralévõ 100 nap teendõjére kívánja felhívni a figyelmet azzal a 100 cm-es szalaggal, amelyen a legfontosabb elvégzendõ feladatokat írták fel. A Kamara elnöke ezt Mádl Ferenc államfõnek adta át a Sándor Palotában. 
Parragh László ezt követõen azt mondta az Info rádiónak, Magyarország a többi tagjelölthöz képest romló versenyképességel lép be az EU-ba. Németh Zoltán beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. 

Parragh László: - Szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra a tényre, hogy a mai naptól számítottan mindössze 100 nap van az EU-s csatlakozásig. Naponta vághatunk egyet ebbõl és 100 nap múlva az EU tagjaként ébredünk. Ez nagyon fontos dolog, és egy kicsit számot vetettünk azzal hogy hogy állunk. 

Németh Zoltán: - Milyen szempontból hogy állunk, és milyen feladatokat soroltak fel a centiméteren, mert úgy tudom, hogy feladatok állnak rajta, amelyek az elkövetkezendõ mintegy 100 napban Magyarországra hárulnak. 

Parragh László: - Részben a következõ 100 napban és persze utána is hiszen az EU-s csatlakozás az tulajdonképpen egy integrációs folyamat, és ez az integráció ez nagy valószínûséggel több évig fog tartani, 5-10, vagy még több évig fog tartani. Ebbõl következõen ezeknek a feladatoknak a megvalósítása is ezekhez az idõintervallumokhoz fog tartozni, de nem mindegy, hogy egy-egy kérdésben milyen gyorsan tudunk elõre lépni. Olyan témákról beszéltünk amirõl eddig is sokszor, amire többször ráirányítottuk a figyelmet. Ilyen a versenyképesség erõsítése, hiszen Magyarország romló versenyképességû helyzetben lép be ebbe a környezetbe. Relatíve, a környezõ országok akik velünk együtt lépnek be azok versenyképesebbek, vagy jobban gyorsul a versenyképességük mint a miénk. Az alapok lehívásának fontosságára hívjuk fel a figyelmet, a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére, Magyarország földrajzi fekvésének a kihasználásának a lehetõségére. 

Németh Zoltán: - Ezek kész tények. Szép dolgok ilyenekre felhívni a figyelmet, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mit tud ezen segíteni?Tud-e egyáltalán? 

Parragh László: - Természetesen tud, a saját eszközéhez képest, hiszen mi a területi kamaráinkon keresztül jelentõs vállalkozói körrel állunk közvetlen kapcsolatban. Ez jó 45 ezer vállalkozás, számukra EU-felkészítõ tanfolyamokat készítünk, végzünk együttmûködve a szakminisztériumokkal, ezen kívül nagyon sok olyan szolgáltatásunk van ami konkrét információt juttat el a vállalkozásokhoz. 

Németh Zoltán: - Mondana egy-két ilyet? 

Parragh László: - Pályázatíróképzés, pályázásra való képzés, ami az EU-s pályázatok megfelelõ megírását segíti. Az interneten keresztüli üzletkötésnek a lehetõsége, a E-businessnek a felépítése, szakképzésben való jelenlétünk,mesterképzés, nyelvtanulások és sok ilyen van még.