Magyarország.hu – On line
2004. 01. 14.
Biztonságos élelmiszer a termõföldtõl az asztalig
2004. január 14. szerda
Az európai uniós élelmiszer-biztonsági elõírások betartásának megkönnyítésére a gazdasági tárca kézikönyvet készíttetett. Magyarország eddig tízmilliárd forintot költött uniós társfinanszírozásban az élelmiszer-biztonságra. Az élelmiszeriparban, mezõgazdaságban és a vendéglátóiparban már folyik a felkészülés, a most kiadott kézikönyv a kereskedõket segíti a szabályok alkalmazásában.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kézikönyvet készíttetett az élelmiszer-forgalmazók részére az Európai Unió által megkövetelt élelmiszer-biztonsági elvekrõl és ezek gyakorlati alkalmazásáról. Az élelmiszer-kereskedelemben az Európai Unióhoz való csatlakozás idejétõl alkalmazni kell a jó higiénés gyakorlat biztosítását szolgáló HACCP rendszert. Ez az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikus pontok meghatározásával, a HACCP rendszer (Hazard Analysis Critical Control Point, azaz veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok) elkészítéséhez használt elvek alapján történhet.
A rendszer alkalmazása fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt fontosságú, "termõföldtõl az asztalig" megközelítésû élelmiszer-biztonsági elven alapszik. A HACCP rendszer az eladásra kínált termék forgalmazásának minden szakaszában (termelés-feldolgozás-szállítás-raktározás-csomagolás-értékesítés) elõírja és ellenõrzi a biztonsági, higiéniai követelmények betartását.
A hazai kereskedelemben az élelmiszer-biztonság kérdése hagyományosan a kiemelt feladatok közé tartozik. Az élelmiszer-forgalmazás higiéniai szabályai a kereskedelemben régóta ismertek, amit jelez, hogy e szabályokat korábban hatályos FVM /ESZCSM rendeletek is elõírják.
ISO-besorolást kap 2005-tõl a HACCP
2004. május 1-jétõl a kereskedõk számára új típusú feladatként alapvetõen az jelentkezik, hogy a csatlakozástól nem elégséges, ha az üzletben betartják a különbözõ higiéniai elõírásokat. A jövõben az üzlet adottságai alapján ki kell dolgozni a sajátos, tehát az üzlet egyéni adottságainak megfelelõ jó
Pályázattal is segít a tárca
A HACCP rendszer alkalmazása a kis, tõkeszegény vállalkozásoknak esetenként gondot okozhat. Az esetleges forráshiány miatti gond megoldására szolgált jó eszközül, hogy a GKM az elmúlt évben pályázatot írt ki, amely lehetõvé tette, hogy a kisvállalkozások a HACCP rendszer kialakítása érdekében központi forráshoz jussanak. A 2003. évi, a minisztérium SZVP-2003-11 jelû pályázata esetében - ahol a kereskedõket a HACCP rendszer bevezetésének megvalósítása érdekében is támogatta a tárca - összesen 592 pályázat volt sikeres, 2690 millió forint értékben.
Idén az európai uniós társfinanszírozású pályázatok esetében a GKM különbözõ minõségbiztosítási - így a HACCP rendszerre is - rendszerekre kíván támogatást nyújtani. Az új pályázat kerete 956 millió forint 2004-ben.
higiénés gyakorlatot, és ezt rendszerbe foglalni - az elõírások betartását igazolható módon - és dokumentálni kell.
E rendszer alkalmazása egyben védi is a kereskedõt. Jogvita esetén ugyanis a HACCP rendszer keretében vezetett dokumentáció jó eszközül szolgál arra, hogy egyértelmûen bizonyítható legyen, hogy valamilyen élelmiszer eredetû megbetegedés okozója nem a kereskedõ, hanem az élelmi lánc másik szereplõje volt. Ez utóbbi lehetõséget a nagy kereskedelmi cégek már felismerték, és a versenyelõnyük biztosítása érdekében már korábban bevezették a HACCP rendszert.
Magyarországon elsõként a Cora üzletlánc vezette be a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert és az ISO 9001:2000-es minõségirányítási nemzetközi szabványt, ami garantálja, hogy csak többször ellenõrzött, biztonsággal fogyasztható termékeket árusítanak.
A közeljövõben a HACCP rendszer ISO-besorolást kap, az ISO 22000 szabvány 2005-tõl lép majd életbe, és az alapfeltétel-rendszernek való megfeleltetés mellett a veszélyelemzést és ennek helyességét is vizsgálni fogja.
Eddig tízmilliárdot költöttünk élelmiszer-biztonságra
A mezõgazdaságban, az élelmiszer elõállítása és feldolgozása területén, valamint a vendéglátóiparban már elkezdõdött a HACCP bevezetése. Magyarország eddig tízmilliárd forintot költött az élelmiszer-biztonsági elõírások feltételeinek megteremtésére, ennek felét uniós támogatás állta. Tavaly májusban az FVM és az egészségügyi minisztérium közösen létrehozta a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalt elsõként a tagjelölt országok közül. A hivatal feladata az élelmiszerek nyomon követhetõségének biztosítása, a kockázatbecslés (HACCP), továbbá az Európai Unió gyors vészjelzõ rendszeréhez való csatlakozás.
A GKM-en belül a turisztikai államtitkárságánál félmilliárd forint áll rendelkezésre a vendéglõk és éttermek számára kötelezõ HACCP beszerzési-minõségbiztosítási rendszer kiépítését segítõ pályázatra.
Az élelmiszer-biztonság prioritást élvez a Johan Béla népegészségügyi programban, mert a biztonságos táplálkozás alapvetõ emberi jog, javítja az egészségi állapotot, a gazdaságban a termelékenységet, és hozzájárul a szegénység felszámolásához is. Kökény Mihály miniszter elmondta, a tavaly létrejött élelmiszer-biztonsági tanácsadó testület kidolgozta az ezzel kapcsolatos nemzeti programot.
Letölthetõ a HACCP bevezetését segítõ kézikönyv
A rendszer bevezetésének és alkalmazásának megkönnyítését akarja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - különösen a nagy számú mikro-, kis- és középvállalkozás részére. A kézikönyv elkészítésénél - a szakmai megalapozottságon kívül - nagy hangsúlyt kapott a gyakorlatias szemlélet. A kiadvány mintapéldákon keresztül mutatja be, hogy a csomagolatlan élelmiszert is áruló (pékáru, tej-, húsipari termék stb.) kereskedõnek más szabályokat kell alkalmaznia, és ennek alapján az élelmiszer-higiéniai szempontok szerint eltérõ kritikus pontokat kijelölni, mint a kizárólag csomagolt árut, például italokat vagy édesipari termékeket forgalmazó kereskedõnek. A kötetben ellenõrzõûrlapok is találhatóak, amelyek segítségével a kereskedõk vezethetik saját HACCP rendszerüket, és megvizsgálhatják, hogy üzletük milyen szinten tart az élelmiszerhigiénia területén.
A kézikönyvet nagy példányszámban adja át a tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának , valamint a kereskedõk érdekvédelmi szervezeteinek, és letölthetõ a GKM honlapjáról is. Ezáltal a megfelelõen felkészült, szakmai ismeretekkel rendelkezõ kereskedõ a kézikönyv segítségével önállóan - szaktanácsadó segítsége nélkül is - kidolgozhatja az üzlet HACCP rendszerét.
Figyelőnet – On line
2004. 01. 14.
A GKM kézikönyvet jelentetett meg a HACCP-rõl
FigyelõNet, MTI
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kézikönyvet jelentetett meg az élelmiszer-forgalmazóknak a HACCP-rendszer kialakításának segítésére - közölte Kozák Tamás, a GKM fogyasztóvédelmi és kereskedelmi fõosztályának vezetõje szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
A fõosztályvezetõ utalt arra, hogy a kézikönyv segítséget ad ahhoz, hogy szakértõ igénybevétele nélkül is a mikro-, kis- és középvállalkozó élelmiszerkereskedõk bevezessék a HACCP-rendszert az európai uniós csatlakozásig.
A HACCP-rendszer az a szigorú szabályokhoz kötött minõségbiztosítási rendszer, amely minden tagállam élelmiszertermelõi és forgalmazói számára kötelezõen alkalmazandó. Az ingyenesen beszerezhetõ kézikönyvet a GKM 5 ezer példányban jelentette meg és az abban szereplõ információk olvashatók a tárca honlapján is.
A fõosztályvezetõ elmondta, hogy 2004. május 1-jétõl a HACCP-rendszer bevezetése kötelezõ lesz és addig az üzleteknek adottságaik alapján ki kell alakítaniuk a megfelelõ higiénés gyakorlatot és ezt rendszerbe foglalva dokumentálni kell.
Sósné Gazdag Mária, a kiadvány elkészítését pályázat útján elnyert Consact Kft. élelmiszer-üzletág igazgatója elmondta, hogy a gyakorlati szempontok figyelembe vételével készült a kiadvány, és jó alapot ad az üzletek adottságainak megfelelõ HACCP-rendszer bevezetésére. A GKM a kamarák és a kereskedelmi érdekképviseletek útján is terjeszteni fogja a kiadványt.
Tóth Balázs, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi kollégiumának elnöke elmondta, hogy a területi kamarák a HACCP-rendszer bevezetésének segítésére szakmai rendezvényeket tartanak, ahol a kézikönyv alapján bemutatják, hogyan kell a rendszert kialakítani, dokumentálni.
Kozák Tamás kérdésre válaszolva elmondta, hogy egy 6-8 hónappal ezelõtt készült felmérés szerint a magyar élelmiszerkereskedõk, vendéglátók 90 százaléka még nem vezette be a HACCP-rendszert és becslések szerint ez az arány jelenleg 50 százalék körül lehet.
A fõosztályvezetõ utalt arra, hogy a GKM a vállalkozásokat segíti a minõségbiztosítási rendszerek, köztük a HACCP-rendszer bevezetésében. A kézikönyv megjelentetésén kívül - amely 3 millió forintba került - a tárca pályázatot mûködtet a minõségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatására. Az idén 956 millió forint pályázati forrás áll majd rendelkezésre erre a célra.