Gondola.hu – On line
2003. 11. 11.
Amit tudni lehet, hogy a nagyvállalatok terhei csökkennek némileg, a lakosság és a kisvállalkozók terhei növekednek.
A gazdasági és politikai aktorok egyforma érdeklõdéssel várták a mai tájékoztatást. A hivatalos statisztika szerint a fogyasztói árak októberben 0,8 százalékkal haladták meg a szeptemberi, és 4,9 százalékkal a 2002 októberi szintet. Az elemzõk októberre 0,6 százalékos havi infláció mellett 4,7 százalék körüli éves drágulást vártak. Az idén az elsõ tíz hónapban a fogyasztói árak átlagosan 4,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A mezõgazdasági árak szeptemberben 8,5 százalékkal, az elsõ kilenc hónapban 3,2 százalékkal növekedtek. A maginfláció októberben szeptemberhez képest 0,5 százalék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,6 százalék volt.
Sokat mond, hogy a nyugdíjasinfláció 5,4 százalékos lett. Az idényáras élelmiszerek 14, a liszt, dara és a cukrászáru, fagylalt 11, a munkahelyi étkezés 10, az éttermi és az iskolai étkezés 8, az alkoholmentes üdítõitalok, a kenyér és a péksütemény pedig 7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások átlag feletti, 6 százalékos áremelkedésén belül a társasházi közös költség 13, a testápolási szolgáltatások, a szemétszállítás és a helyi tömegközlekedés 11, a csatornadíj 10 százalékkal drágultak. A dohányáruk 18, az elektromos energia 19, a vezetékes gáz 12 százalékkal került többe, mint tavaly októberben. A Budapesti Nap által megkérdezett ingatlanpiaci szakértõk számításai szerint egy átlagos, 50 négyzetméteres, 16 millió 250 ezer forint értékû lakás megépítésébõl származó közteher 6 millió 392 ezer 2 forintot tesz ki, ami a vételár 39,94 százalékát teszi ki.
Az adókkal kapcsolatos kormánydöntések valósággá váltak, a várható hatások nem világosak. Durván annyit tudni, hogy a nagyvállalatok terhei csökkennek némileg, a lakosság és a kisvállalkozók terhei növekednek. A kamarák ( MKIK ) és a gyáriparosok (MGYOSZ) is megszólaltak a vállalkozási környezet minõsítve. Parragh László elnök szerint a kisvállalkozások pesszimisták, a nagyvállalkozások bizakodóbbak, de közben elbocsátásokat terveznek. Széles Gábor elnök szerint a logisztika, a gyógyturizmus, a szervizszolgáltatások kínálnak kitörési pontokat a magyar gazdaságnak.
Jelentõs intézményi fejlemény, hogy a jegybank monetáris tanácsába választották Kopits Györgyöt, aki az euró (mielõbbi) bevezetésének híve, de a szigorú makropálya teljesítésének szükségességét is vallja. Az energiahivatal (MEH) élén is változást van, bár a törvény szerint vezetõje 2008-ig volt kinevezve, az új elnök Horváth J. Ferenc lett.
A Kopint idei harmadik negyedévi elõrejelzése szerint a feldolgozóipar fellendülés elé néz, a konjunktúrabarométer 2002 júliusa óta elõször emelkedett. A feldolgozóipar bruttó termelése a hivatalos statisztika szerint az idei elsõ nyolc hónapban 4,5 százalékkal növekedett. A turizmus ágazat teljesítménye viszont stabilan romlik, a kereskedelmi szálláshelyek bevétele 2 százalékkal csökkent.
A követõ tájékoztatás szerint a tõzsdeindex 9771 pontig jutott, alacsony forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 257 forintos euró és a 224 forintos dollár határozza meg. A dollárral 224,40/60 forinton kereskedtek reggel (alig erõsebben a 224,20/60 forintos elõzõ napi záró árfolyamnál)), a pénzpiacon a hétfõi kamatszinttel megegyezõ 8,60/90 százalékon kötöttek üzletet a kereskedés elsõ fél órájában.
ATV – Híradó
2003. 11. 11.
Mv.: A vállalkozói terhek elkerülhetetlen eleme a bírság. Gondolták-e, hogy a vállalkozók 60 jogcímen kötelezhetõk bírság megfizetésére. Nemegyszer fordult elõ, hogy ugyanazért a szabálytalanságért több felügyelõ szerv is belenyúl a zsebébe a munkaadóknak.
- R.: A kamarát folyamatosan keresik meg vállalkozások azzal, hogy különbözõ bírságot szabtak ki rájuk, ezért az iparkamara megvigzsgálta mindezeket számszerûleg. Megállapította, hogy a vállalkozók 60 jogcímen kötelezhetõk bírság megfizetésére. A bírságokat pedig legtöbb esetben valamilyen mulasztással, így például késedelmes elvégzés, hibás teljesítés vagy adatszolgáltatás mulasztás összefüggésében vetik ki. Így a kamara szerint nem is lehet olyan vállalkozás, amely mûködése során megúszná valamilyen bírság nélkül. Parragh László elmondta, hogy nem a mulasztások vagy a káros tevékenység bírságolása ellen kívánnak fellépni.
- Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Azt javasoljuk, hogy a bírságoknak elsõdlegesen arra kell irányulniuk, hogy az adott tevékenységen a megelõzést erõsítsék, és a bírságnak a befizetsée után kell egy láthatósága legyen, kell egy cimkézése legyen, hogy ne tudjon eltûnni sehol a rendszerben.
- R.: A kamara speciális területelet így egyebek mellett az agráriumra jellemzõ bírságokkal nem foglalkozott, csak egy normál vállalkozó esetében, így például kereskedõ, iparos tekintetében fogyelte meg a számokat. Számításaik szerint a vállalkozások terhelése mintegy 13.5 milliárd forintra becsülhetõ
Info Rádió – Hírek
2003. 11. 11.
B.: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara aggályosnak tartja, hogy a vállalkozók által befizetett bírságok felhasználása nem minden esetben követhetõ, illetve annak egy részét a bírságot megállapító szervezet mûködésére lehet felhasználni - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László elmondta, hogy a vállalkozók mintegy hatvan jogcímen kötelezhetõk bírság megfizetésére, és a kamara számítása szerint a vállalkozások évente mintegy 13,5 milliárd forint bírságot fizetnek be a költségvetésbe. A kamara elnöke utalt arra, hogy nem a mulasztások a jogosulatlan vagy káros tevékenység bírságolása ellen kívánnak fellépni, hanem szorgalmazzák a felhasználás megfelelõ szabályozását. A kamara álláspontja szerint a vállalkozók által befizetett bírságot a költségvetésbe kellene befizetni, és felhasználásukat nyomon követhetõ módon kellene meghatározni. Szerintük a bírságoló cég mûködésének függetlennek kell lennie a bírságok összegétõl.
M1 – Híradó
2003. 11. 11.
Mv.: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint évente mintegy 13,5 milliárd forint bírságot szed be a vállalkozóktól az állam. Erre 60 különbözõ jogcímen van lehetõsége. A kamara elnöke elfogadhatónak tartja a bírságot, mint a gazdaságot szabályozó eszközt, de szerinte aggályos, hogy a befizetett pénzek útja nem átlátható, és azok egy része eltûnik a büdzsé útvesztõiben.
Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: - Ami ennél sokkal rosszabb, hogy esetenként ezek a pénzek a bírságot kiszabó hatóságnál kerülnek felhasználásra bérként, jutalomként, valamilyen más költség felhasználásra, és úgy gondoljuk, hogy ez egy meglehetõsen összeférhetetlen dolog, hiszen érdekeltté teszi az adott szervezetet abban, hogy minél magasabb bírságot szabjon ki.