E-bróker – On line
2003. 11. 10.
Az iparkamara javuló hangulatot észlel a vállalkozások körében
Budapest, (MTI/MTI-ECO) - Javult a cégek véleménye üzleti helyzetükrõl és kilátásaikról tavaly április óta - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ( MKIK ) Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete (GVI) hétfõn.
A kamara intézete a második féléves vállalati konjunktúravizsgálatát 1.919 cég válaszából állította össze. A felmérésbõl kiderül, hogy megfordulni látszik a 2001 májusa óta tartó romló tendencia.
A tendenciaváltás egyik jele, hogy csökkent a cégek üzleti döntéseit befolyásoló bizonytalanság.
A felmérés szerint a GVI konjunktúramutatójának értéke az iparban magasabb, a szolgáltatásoknál alacsonyabb.
Az intézet elemzése szerint a javuló helyzetértékelés leginkább a vállalat jelenlegi jövedelmi, illetve üzleti helyzetének pozitívabb megítéléséhez kapcsolódik.
Ugyanakkor tovább romlott a beruházásokra és a rendelésállományra vonatkozó mutató. A kutatók megítélése szerint ez azt támasztja alá, hogy a megfigyelt tendenciaváltás még mindig törékeny. Az export rendelésállomány tekintetében kisebb mértékû javulásra számítanak, a belföldi rendeléseknél pedig kisebb mértékû romlást várnak a cégek.
A korábbi tendenciák folytatásaként még mindig visszafogottak a cégek létszámbõvítési szándékai. A felmérés szerint kedvezõ jel azonban, hogy a vegyes és döntõen külföldi tulajdonban lévõ cégeknél e tekintetben javulás érzékelhetõ.
A beruházások területén nem látható a korábbi romló tendenciák megfordulása, mert mind a gépberuházásoknál, mind az építési beruházásoknál gyengülõ beruházási aktivitásra utaltak a cégek.
Kossuth Rádió – Krónika
2003. 11. 10.
Mv.: - Az utóbbi idõben egy kicsit bizakodóbbak lettek a magyar cégek is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozáselemzési Intézet évente kétszer kiküldött kérdõívére viszont a megkérdezetteknek csak mintegy 10%-a válaszolt. Schranz Edit tudósít.
R.: - Legutóbb októberben tizenötezer céget keresett meg a Vállalkozáselemzõ Intézet, az 1.919 visszaküldött kitöltött kérdõívbõl kiderült: két év után végre csökken a cégek üzleti döntéseit befolyásoló bizonytalanság. Az úgynevezett konjunkúramutató értéke magasabb az iparban és alacsonyabb a szolgáltatásoknál, ezen belül az idegenforgalomban és a szállításban. A felmérésbõl kitûnik az is, hogy a külföldi tulajdonban levõ cégek inkább bizakodóak, mint a tisztán magyar kézben levõk, ennek az az oka, hogy a nagy cégek elõbb érzik a világ gazdaságában zajló változásokat. A javuló tendencia azonban még törékeny - mondta a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László -, mert még mindig magas a vállalatok bizonytalansági mutatója, amelyet a napi politikai viták is befolyásolnak.
Kossuth Rádió – Esti Krónika
2003. 11. 10.
Farkas Erika: - Az utóbbi idõben egy kicsit bizakodóbbak lettek gazdasági kilátásai tekintetében a magyarországi multinacinális cégek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozáselemzési Intézet évente kétszer kiküldött kérdõívére a megkérdezettek csak mintegy 10%-a válaszolt. Srancz Edit interjúja.
Srancz Edit: - Mi történt valójában az elmúlt 2 évhez képest, amikor azt mérték fel, hogy bizony a vállalatok nem bizakodnak, sõt?
Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: - Mi azt tapasztaltuk, hogy 2001. tavaszától kezdve a magyar vállalkozásoknak a bizalmi indexe az folyamatosan romlott. Ez a folyamat legelõször a multinacionális cégeknél jelent meg. Követte õket késõbb a középvállalatoknak a köre és 2002. második felétõl a kis- és középvállalkozások is egre reménytelenebben látták helyzetüket. ez am ostani fölmérés egy egyértelmû fordulópontot mutat, vagyis azt mutatja, hogy a cégek azok kezdenek egy jobb gazdasági körnezetben bízni. A magatartásuk is ebbe azirányba megy, létszámbõvítésben gondolkoznak. Az összetételüket tekintve leginkbáb a multinacionális cégek azok, akik bizakodóak. A kis- és középvállalkozások esetében egyébként továbbra is nagyon pesszimisták a cégek a jövõjüket tekintve, ugyanakkor egy jó jövedelmezõségrõl számolnak be és õk is létszámbõvítésben gondolkoznak. Az látszik, hogy a legkevésbé optimisták azok a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek a szolgáltatási szektorban vannak, pl. idegenforgalomban és teherfuvarozásban. Van azonban még egy nagyon fontos szempont, amit érdemes kiemelni. Az a vállalatoknak a bizonytalansági faktora. Rendkívül magas Magyarországon a vállalati bizonytalansági faktor, ami javult ennél a felmérésnél szintén 2001. óta elõször. De világosan mutatja, hogy mekkora felelõssége van a politikának, a kormányzatnak a vállalkozókhoz eljuttatott üzenetekben. Ezért azt gondolom, hogy a politika felelõssége nagyon nagy abban, hogy mennyire teszi az aktuálpolitika kérdéseivé a reálgazdaság folyamatait.
S.E.: - Igazából szoktak vitatkozni azon vagy manapság divat vitatkozni is azon, hogy mennyire szóljon bele a politika a gazdaságba. Jó-e az, ha beleszól, pontosabban kipróbálnak társadalmakban ilyet is és kipróbálnak olyat is, de alapvetõen nincs olyan, hogy nem találkozik a kettõ.
Parragh László: - Nyilvánvaló az, hogy olyan országban, egy felzárkózási folyamatnak a részese, a politika nem teheti meg, hogy kivonja magát a gazdaság irányításából. Én az aktuálpolitikai kérdésekrõl beszélek, arról, hogy egy-egy politikai vita az arról szól, hogy mondjuk milyen a forint árfolyama, hogy milyen vita van a kormányzat és az ellenzék között egy-egy ügyben. Ezek szerencsétlenek, ezek azok, amelyek a befektetõket és a vállalkozókat elbizonytalanítják.
F.E.: - Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével hallottak interjút.