Kossuth Rádió – Krónika
2003. 10. 29.


Kristóf Gábor : Egyhangúlag támogatta az 1999-es kamarai törvény módosítását az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága. A testület általános vitára alkalmasnak találta az elõterjesztést. Lendvai Bélát hallják. 

Lendvai Béla : A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál tartott kihelyezett ülésen, Apatini Kornélné, a gazdasági tárca helyettes államtitkára elmondta, a módosítással jelentõsen bõvül a kamarák mozgástere. Közfeladatokkal és ehhez társuló állami támogatással bõvülhet majd a Gazdasági és az Agrárkamara feladata. Nagyobb szerepet kapnának a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépésben és a fogyasztóvédelemben is. Ma még szigorúan tilos a kamaráknak például gazdasági társaságokat alapítaniuk, a módosítás után azonban már ezt is megengedné a jogszabály. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a bizottság tagjainak kifejtette, a törvényjavaslat konszenzussal, a véleményük meghallgatásával jött létre. A jogszabály-tervezet azonban még nem ad akkora szerepet a hazai kamaráknak, mint amekkorát például az Európai Unióban az ottani kamarák kapnak. A módosítással azonban így is jelentõs elõrelépés történhet. Európai integrációnk sikeressége nagyban múlhat a gazdasági önkormányzatok szervezettségén és hatékonyságán, fûzte még hozzá Parragh László, aki azt is megemlítette, hiányzik a jogszabályból az etikai fellépés tágabb lehetõsége, vagyis az, hogy nem kamarai tagok ellen is fel tudjanak lépni, legalább a figyelmeztetés erejével. A hazai kamarák gazdasági erejét egyébként jól muatja, hogy 45 ezer tagjuk a nemzeti össztermék több, mint kétharmadát állítja elõ, hangzott el még a Parlament Gazdasági Bizottságának ülésén.

Kossuth rádió – Krónika
2003. 10. 30.

Lendvai Béla: - Tegnap a Parlament Gazdasági Bizottsága egyhangúlag tárgyalásra alkalmasnak tartotta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítási tervét. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a tervezet konszenzussal jött létre, néhány ponton azonban keveslik a lehetõségeiket. Parrag László sajtótájékoztatójáról Bõti Attila készített összeállítást. 

Bõti Attila: - Parrag László szerint 3 markáns pont van, ahol a kormány és a kamarák álláspontja nem egyezik. 

Parrag László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: - A jogszabálytervezet az etikai szabályokat kiterjeszti ugyan valamennyi vállalkozóra, azonban nem ad lehetõséget a kamaráknak arra, hogy közvetlen eszközökkel föllépjenek az etikai szabályokat megsértõ vállalkozókkal szemben. A másik eltérés, a kamarai törvény javaslata módosítja a kamarák közfeladatait, olyan új feladatokat emel be, amelyek megítélésünk szerint rendkívül fontosak. De ezeknél a feladatoknál feltételes módot alkalmaz a jogszabály. Mi azt gondoljuk, hogy az új feladatokat is kijelentõ módban kell szerepeltetni. A harmadik ilyen eltérõ álláspont értelemszerûen a finanszírozás. Azt javasoljuk, hogy a kamarák finanszírozása legyen egy meghatározott költségvetési soron egy olyan közfinanszírozási feladatként, mint mondjuk egy tudományos akadémia. Meggyõzõdésünk, hogy ettõl a kamarák nem kerülnének a politika köldökzsinórjára, sõt ez egy nagyobb szabadságot adna neki. 

B.A.: - Parrag László szólt arról, hogy az európai uniós csatlakozás szükségessé teszi a kamarai rendszer megerõsítését, hiszen az Unión belül fejlettebb mind a vállalkozói környezet, mind a kamarai hálózat. Megfelelni tehát csak akkor tudunk, hangsúlyozta a kamara elnöke, ha mi is hasonló rendszert építünk ki.


M1 – Hírek
2003. 10. 30.

Mv.: - Bár több ponton kifogásolja a kormány által elfogadott új kamarai törvényt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mégis rábólintott a tervezetre. 

R.: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az új jogszabály sokat ad, de nem eletet. 

Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: - Ez a törvény egy jelentõs elõrelépés a korábbi kamarai törvényhez képest, hiszen erõsíti a kamarák pozícióját, erõsíti a magyar gazdaság szervezettségi szintjét, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az a környezet, ahova törekszünk, ahova megyünk az az európai uniós gazdaság az azért még mindig sokkal jobban, sokkal erõteljesebben szervezett, mint amilyen majd ennek a törvénynek a hatása után a magyar gazdaság lesz. 

R.: - Az elnök szerint gond, hogy nem lehet nyilvánosan megnevezni az etikátlanul viselkedõ gazdálkodó szervezeteket. A kamara feladatait pontosabban kellene meghatározni, 90 millió forint helyett pedig 800 millió forintos állami támogatásra lenne szükségük.