1. A felvételről

2003. áprilisban a Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) a területi kamarák közreműködésével, több mint 8000 céget keresett meg 2003 I. féléves vállalati konjunktúra vizsgálata során. A megkeresett cégek közül 1740 magyar cég töltötte ki a kérdőívet, a vizsgálat ennyi cég válaszain alapul. A felvételben 30 %-os aránnyal szerepeltek az ipari, 12%-ossal az építőipari, 27%-kal a kereskedelmi és idegenforgalmi 25 %-kal a szolgáltatási szektorokba tartozó cégek. A válaszadók 52%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 28%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 14%-uknál 50 és 249 fő közé esik, 5,6%-uk létszáma pedig meghaladja a 249 főt.

A felvétel eredményeit a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal súlyoztuk, így azok a versenyszektorra GDP szerint reprezentatívnak tekinthetők.

2. Eredmények

2.1. GVI Vállalati Bizalmi Index és Bizonytalansági Mutató

A 2002 őszi felvételhez képest tovább romlottak a cég üzleti helyzetéről és kilátásairól alkotott vélemények. 1999 óta a legmélyebb szintre süllyedt a fontosabb jellemzők együttes alakulását tartalmazó mutató, a GVI Vállalati Bizalmi Index, illetve a GVI Konjunktúra Mutató értéke (lásd 4.1. ábra). Várakozásaikat a cégek jelentős és növekvő bizonytalanság mellett alakítják ki, erre mutat az, hogy jelentősen nőtt és a felmérés kezdete, 1998 óta, 2003. áprilisban a legmagasabb a Bizonytalansági Mutató (lásd a 4.2. ábrát).

A fél évvel ezelőtti felvételhez hasonlóan a borúlátó helyzetértékelés és várakozás a legtöbb vizsgált mutató esetében megmutatkozik. 2003 áprilisában a cégek rosszabbnak látták üzleti helyzetüket, mint 1998 nyara óta bármikor. A cégek létszámbővítési szándékai tovább romlottak az elmúlt fél évben: tovább nőtt az elbocsátást és az adott foglalkoztatási szint megtartását tervezők aránya. Romlott a cégek jelenlegi jövedelmezőségének megítélése tovább romlottak a jövedelmezőség jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások. 2003 második félévében a korábbi évekhez képest a kapacitás kihasználás kedvezőtlenebb alakulásával számolnak a válaszadók.

2.2. Üzleti helyzet és jövedelmezőség

A jelenlegi üzleti helyzet mutatója tovább romlott, ami a 2001 május óta megfigyelt tendencia folytatódását jelenti (4.3. ábra). Annak ellenére figyelhető ez meg, hogy a KSH adatai alapján 2002 IV. negyedévében folytatódott a GDP növekedési ütemének lassú növekedése és az előzetes adatok szerint 2003 első negyedévében nőtt az ipari termelés növekedési üteme is.

Ellentétben az elmúlt félévben kapott eredményekkel az üzleti helyzet várható alakulásának megítélése is romlott, de továbbra is több cég számít javulásra, mint romlásra. A cégek többsége (52%) az üzleti helyzet változatlanságára számít ugyan, de 31%-uk szerint javul, 185-uk szerint pedig várhatóan romlik a cég üzleti helyzete a következő fél évben. Ezek az adatok arra mutatnak, hogy a vállalatvezetők inkább az üzleti tevékenység alacsony szintjére esetleg kismértékű javulására, nem pedig egy közeli, és erőteljes fellendülés bekövetkeztére számítanak – annak ellenére, hogy az ipari termelés és a GDP 2002 II. negyedéves adatai egyértelműen a gazdasági növekedés ütemcsökkenésének megállására utalnak.

A cégek véleménye romlott mind a jelenlegi, mind pedig a várható jövedelmezőségük megítéléséről. Ezzel folytatódott a 2001 május óta megfigyelhető tendencia és a jövedelmezőségről alkotott vélemény most a legpesszimistább a kutatás kezdete, 1998 június óta (4.4. ábra). Ebben a jövedelmezőségre vonatkozó várakozásokban csupán annyi a kedvező jel, hogy az elmúlt félévre jellemző drámai romlás mértéke jelentősen csökkent.

2.3. Belföldi és export értékesítés, megrendelések, várható kapacitáskihasználtság

A felvétel eredményei szerint tovább nőtt az elmúlt fél évben a csökkenő értékesítési volument jelző cégek aránya (4.5. ábra).

Pozitív, és a depresszióból való kilábalásra utaló jel, hogy a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások javultak az elmúlt félévhez képest, és sokkal kedvezőbb képet mutatnak, mint tavaly áprilisban (4.6. ábra). Ezt a tendenciát követi a kapacitáskihasználtság várható alakulása is. Különösen a nagy cégekre vonatkozik ez a megállapítás. A külföldi tulajdonban lévők és döntő részben exportálók értékesítési kilátásai az átlagosnál kedvezőbbek. Az ágazatok között jobbak az ipar kilátásai és rosszabbak az idegenforgalmi szektoré.

2.4. Foglalkoztatottság

Az üzleti helyzet és a kilátások rosszabbodásával párhuzamosan, a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebbek és rendkívül visszafogottak a cégek létszámbővítési szándékai. A cégek 26%-a tervez létszámleépítést és csak 16%-a létszámfelvételt. Leginkább a kis- és közepes cégek terveznek elbocsátást (a konjunktúra felvétel elemzéséből tudjuk, hogy a minimálbér kétszeri emelésének hatása e cégcsoportot érintette a legkedvezőtlenebbül), de a nagy cégek körében is nőtt az elbocsátást tervezők aránya (4.7. ábra). Az export összes eladáson belüli részarányával párhuzamosan nő az elbocsátást tervező cégek aránya. A foglalkoztatottak számának csökkenését az iparban, növelését pedig a szállításban tervezik a cégek legmagasabb arányban.

2.5. Beruházások

A felvétel eredményei szerint várhatóan tovább folytatódik a beruházási aktivitás hanyatlása (4.8. ábra). Ezzel együtt továbbra is magasabb a beruházásaikat növelni, mint csökkenteni szándékozó cégek aránya, így 2003-ra a beruházási aktivitás stagnálását, illetve kismértékű növekedését lehet előrejelezni.

3. Magyarázatok

Egyenleg

A kérdésekre adott válaszokat az un. egyenleg (relatív index) alapján értékeljük, amely a pozitív és a negatív válaszok egyszerű kivonásával állítható elő. Az egyenleg értékei azt mutatják meg, hogy a pozitív válaszok aránya mennyivel haladja meg a negatív válaszok arányát. Abban az esetben használjuk ezt a mutatót, ha a kérdésekre három válasz volt adható: 1) ’jó’ vagy ’javul’ vagy ’nő’ (pozitív válaszok); 2) ’kielégítő’ vagy ’változatlan’, vagy ’nem változik’; 3) ’rossz’ vagy ’csökken’, vagy ’csökkeni fog’ (negatív válaszok).

Korrigált egyenleg

Abban az esetben, ha az adott kérdésre nem csak az előbb felsorolt módon lehetett válaszolni, hanem a „nincs” válasz is lehetséges volt, korrigált egyenleget (korrigált relatív index) számítunk. Így jártunk el a megrendelések, a gépi- és az ingatlan beruházások esetében. Például a gépberuházások volumenére irányuló kérdésnél azon vállalatok ’nincs’ választ adtak, amelyeknél egyáltalán nem volt, vagy nem terveztek gépberuházásokat. A korrigált egyenleget (KE) azért számoljuk, hogy e válaszok súlyának változását is figyelembe vehessük a későbbiekben. A korrigált egyenleget a következő képlettel kapjuk:

Ha a > c, akkor KE = (a - c) * ((100 - n)/100)

Ha a < c, akkor KE = (a – c) * (n/100)

és a + b + c + n = 100

Ahol:

a = ’növekszik’ válaszok,

b = ’nem változik’ válaszok,

c = ’csökken’ válaszok

n = ’nincs’ válaszok aránya.

GVI Vállalati Bizalmi Index (GVI VBI)

Az egyes kérdésekre adott válaszokból összefoglalóan kibontakozó általános konjunkturális helyzetet egy összevont (kompozit) konjunktúra-indexben (GVI Vállalati Bizalmi Index) foglaljuk össze, amelyet az egyes kérdésekre adott válaszok egyenlegeinek súlyozott átlagából képezzük a következő képlet alapján:

VBI = 0,1*UHJ + 0,2*UHV + 0,1*VJJ + 0,2*VJV + 0,2*MSV + 0,1*BGV + 0,1*BEV (1)

Ahol:

UHJ = Üzleti helyzet jelenleg

UHV = Várható üzleti helyzet a következő hat hónapban

VJJ = A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg

VJV = A vállalkozás várható jövedelmezősége a következő hat hónapban

MSV = Megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban

BGV = gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban

BEV = építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban

Az egyes elemi mutatókat az alábbi módon definiáljuk:

Elemi mutató neve	Kategóriák	A kategória kódolása (értéke)
Üzleti helyzet jelenleg (UHJ)	jó	1
	kielégítő	0
	rossz	-1
Az üzleti helyzet a következő 6 hónapban (UHV)	Javul	1
	Nem változik	0
	romlik	-1
A vállalkozás jövedelmezősége jelenleg (VJJ)	jó	1
	kielégítő	0
	rossz	-1
A vállalkozás jövedelmezősége a következő 6 hónapban (VJV)	Javulni fog	1
	nem változik	0
	Romlani fog	-1
A megrendelések volumene a következő 6 hónapban várhatóan (MSV)	Nőni fog	1
	Azonos lesz	1/3
	Csökkenni fog	-1/3
	Nincs	-1
Gépberuházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BGV)	Nő	1
	Változatlan	1/3
	Csökken	-1/3
	Nincs	-1
Építési beruházások volumene az előző évhez képest várhatóan (BEV)	Nő	1
	Változatlan	1/3
	Csökken	-1/3
	Nincs	-1

GVI Konjunktúra Mutató (GVI KM)

Tartalmilag a GVI VBI-t képezhetjük úgy is, ha az egyes kérdésekre adott vállalati válaszokat súlyozzuk meg az (1) egyenletben megadott súlyokkal, majd ezek átlagát képezzük:

(2)

Ahol jobb oldalon a konjunktúra mutató számításánál tekintetbe vett indikátorok szerepelnek, az i index az i cégnek egyes indikátorokra adott válaszait, km_i a konjunktúra mutatónak az i cégnél kapott elemi értékét jelenti (i = 1…..n), ahol n a cégek száma. Egy kiválasztott n elemű cégcsoportnál a Konjunktúra Mutató értéke a vállalati értékek átlagaként adódik:

(3)

Ekkor más skálán ugyan, de a GVI VBI mozgását leképező mutatóhoz jutunk. Az egyes részmutatók definíciójának megfelelően elméletileg -1 £ KM £ 1 ahol -1 a legkedvezőtlenebb üzleti helyzetet 1 pedig a legkedvezőbb üzleti helyzetet jelenti.

Természetesen KM tapasztalati értékénél előfordulhat, hogy még a legmélyebb válság esetén sem közelíti meg a -1-es értéket, illetve a kimagaslóan gyors ütemű fellendülés esetén sem ér el a KM +1-et. Ezért a KM tapasztalatai értékeinek pontos értelmezése csak hosszabb, több konjunktúra ciklust tartalmazó idősor esetében lehetséges.

GVI Vállalati Bizonytalansági Mutató (GVI VBM)

A VBM nem más, mint egy n elemű cégcsoport esetében a konjunktúra mutató szórásának
(s_n ) és értékének hányadosa (relatív szórása):

(4)

A VBM azt mutatja, hogy mennyire egyöntetű a cégek véleménye saját konjunkturális helyzetükről. Nagymértékű eltérés (nagy szórás) arra utal, hogy a cégek ellentmondásos információk alapján, illetve egymásnak ellentmondó reálindikátorokat figyelembe véve, azaz nagyfokú bizonytalanság közepette alakítják ki véleményüket. Ha egyöntetű a cégek helyzetmegítélése, akkor ez arra utal, hogy egyértelmű és könnyen értelmezhető reál mutatókra alapozva tudják kialakítani véleményüket, azaz kisebb mértékű a vállalati szféra bizonytalansága.