Ebroker – On line
2003. 02. 19.

Kialakulóban a kormány és a jegybank konszenzusa - Medgyessy
Budapest, (MTI-ECO) - Konszenzus van kialakulóban a kormány és a jegybank között a monetáris politikát illetoen - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Budapesten.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó konferenciáján a miniszterelnök kifejtette, hogy bár a monetáris politikában szép célokat sikerült kituzni, azok azonban nem voltak összhangban a realitásokkal.
A nemzeti valuta két-három százalékos éves felértékelodése normálisnak mondható, azonban 10 százalékos erosödés már a versenyképesség rovására megy - mondta Medgyessy Péter.
A kormányfo hozzátette: a gazdaság részérol érkezo túlzott reakciók nem segítik a kormány és a jegybank közötti összhang kialakítását, amire nagy szükség van a versenyképesség és a munkahelyek megtartása érdekében.
Medgyessy Péter felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormánynak több célt, így a gazdasági növekedést, az egyensúlyt, az infláció csökkentését és a foglakoztatás növelését kell szem elott tartani, köztük a harmóniát megteremteni. A kormány gazdaságpolitikai váltást akar végrehajtani a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében. Az alacsony bérekbol származó elony ugyanis csak idoleges, így akik emiatt fektetettek be tokét Magyarországon, lassan tovább állnak - mondta a miniszterelnök, aki szerint ez természetes folyamat.
Medgyessy Péter felszólalásában elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika 1995 és 2000 között jó irányba haladt. Kedvezotlen fordulat következett be 2000-ben, amikor a belso piacot helyezte elotérbe a gazdaságpolitika, s egyre több presztízs jellegu beruházás indult. A helyzetet rontotta, hogy 2001-ben lassult a világgazdasági növekedés és szukültek a felvevo piacok. A bérek nagymértéku növekedése Magyarországon nem járt együtt a termelékenység emelkedésével. Miközben a minimálbér emelkedett, nem csökkentek a közterhek.
A miniszterelnök szerint az Európa-terv biztosítja, hogy az uniós belépés teremtette lehetoségekkel mindenki élni tudjon. Az Európa-terv elsodleges célja a magyar vállalkozások megerosítése - mondta a miniszterelnök. E programmal arra ad lehetoséget a kormány, hogy hosszú távú hitelekhez jussanak a magyar vállalkozások.


Euro.hu – On line
2003. 02. 19.

2003. február 19.

Alakul a konszenzus a kormány és a jegybank között a gazdaságpolitikával kapcsolatban - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján.
A kormányfo szerint a monetáris politika jó célokat tuzött ki, azok azonban nem voltak összhangban a realitásokkal.

A nemzeti valuta két-három százalékos éves felértékelodése normális, ám tíz százalék már a versenyképesség rovására megy.

Medgyessy szerint kormánynak több gazdaságpolitikai célt, így a gazdasági növekedést, az egyensúlyt, az inflációcsökkentését és a foglakoztatás növelését kell szem elott tartani, köztük összhangot teremteni.

A miniszterelnök szerint az Európa-terv biztosítja, hogy az uniós belépés teremtette lehetoségekkel mindenki képes legyen élni.

(forrás: Napi Online)



NOL.hu – On line
2003. 02. 19.

Kis mértékben, de bovül a foglalkoztatás


NOL • 2003. február 19. 13:06

A munkaügyi miniszter szerint Magyarországon bovül a foglalkoztatás, még ha szerény mértékben is. A magas foglalkoztatottság eléréshez szükséges a jelenleg nem tipikus foglalkoztatási formák – részmunkaido, távmunka – támogatása. A miniszter az elért eredmények ellenére is sokallja a bérterheket
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ( MKIK ) szerdai konferenciáján elmondta, hogy Magyarországon bovül a foglalkoztatás, még ha szerény mértékben is. Bár egyes ágazatokon belül óriási feszültségek jelentkeznek, összességében azonban a foglalkoztatás bovülése kedvezo az ország számára. A miniszter beszédében kiemelte: a magas foglalkoztatottság eléréshez szükséges a jelenleg atipikus munkák támogatása. Magas foglalkoztatást ugyanis olyan országokban tudnak elérni, ahol az adott munkaero mellett részmunkaidos, illetve távmunkával is foglalkoztatnak embereket.
A bérfelzárkóztatás csak az egy fore jutó terhek arányos csökkentésével lehetséges. Kiss Péter hozzátette, hogy Magyarországon még mindig magasak a bérterhek, annak ellenére, hogy a 100 forintra jutó költségek szintjét már sikerült 38 forintról 32-33 forintra mérsékelni. További csökkentésre van szükség, például az egészségügyi hozzájárulás mérséklésével.
A minisztérium a képzés minoségére is hangsúlyt fektet a jövoben. Kiss Péter elmondta, hogy a jövoben tervezik a gyakorlati képzést folytatók támogatását. Terveik szerint évente 3-4 milliárd forintot fordítanak képzésfejlesztési projektekre.
(MTI)


Piac és Profit – On line
2003. 02. 19.


Gazdasági Évnyitó -- a kormány és a kamara párbeszéde
Az a tény, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a gazdaság szempontjából három legfontosabb tárca -- a pénzügyi, a gazdasági és a munkaügyi - minisztereit is magával vitta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara “Gazdasági Évnyitójára” jelzi, hogy komolyan veszi a kormány a gazdaság szereploivel a párbeszédet. A megnyitó beszédek egy 2004-2006-ra szóló lehetséges gazdaságpolitika lehetséges szempontjait vázolták fel, a jelen helyzet értékelése által.
Mintegy hatszáz vállalkozó vett részt ma délelott azon a fórumon, amit az MKIK Gazdasági Évnyitó címmel három évvel eloször szervezett eloször, és a hagyományt a kormányváltás sem törte meg. Sot! Medgyessy Péter miniszterelnök, László Csaba pénzügyminiszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter valamint Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyaránt hangsúlyozta, hogy milyen fontosnak tartják a vállalkozói szakmai képviseletekkel és magukkal a vállalkozásokal a párberszédet, a közvetlen találkozásokat.

Parragh László , az MKIK elnöke megnyitó beszédében egy sor olyan konkrétumot sorolt fel, ami immár megtalálható a kormányprogramban, és szükségességüket a kamara vetette fel. Mint mondta, ilyen többek között a befektetés ösztönzési program, a technológiai fejlesztési hitelprogram, a Széchenyi kártya. Vannak azonban még további sürgeto teendok annak érdekében, hogy a hazai vállalkozások versenyképesek legyen az Európasi Unióban, mint például az angol tanulás, a számítástecnikai ismeretek terejesztése és a kereskedelemfejlesztés. A kamara elnöke kiemelte, hogy a szakképzés -- és foként a középfokú szakképzés -- területén a rendszerváltás óta eloször most látszik valamilyen megoldás, ami abban a programban ölt testet, amit a munkaügyi minisztérium és a kamarák közösen valósítanak majd meg.

Medgyessy Péter - nem engedve annak a kísértésnek, hogy mint gazdasági szakember a szukebben vett gazdasági kérdésekkel foglalkozzon -- egy kicsit messzebbrol indított: a “köztársasági eszme” gondolatával. Ami alatt a közjót, a mindennapok biztonságát, egymás tiszteletét értette, és szerinte csak ilyen pozitív légkörben teljesíthet a gazdaság is igazán jól. Ehhez persze stabil, versenyképes vállalatokra van szükség -- a versenyképesség, mint kritérium folyamatosan elokerült a kamarai délelott folyamán -, és többek között megfelelo infrastruktúrára.

A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának az alapelve -- hangsúlyozta a miniszterelnök -- a “hosszú távon fenntartható fejlodés”, melyben minden egyes szónak jelentosége van. A fejlodés ugyanis több, mintha a növekedést tuznénk magunk elé, mivel az elobbi a természeti környezet tiszteletben tartását feltételezi.

Az unióba való belépésünk koppenhágai feltételeit Parragh László se nem jónak, se nem rossznak, hanem a realitásnak értékelte. Ezt Medgyessy Péter többé-kevésbé elfogadható értékelésnek minosítette, hozzátéve, hogy a célunk egy sikeres, modern európai Magyarország megteremtése, ezért is adta egy héttel korábban a parlamentben tartott értékelo beszédének és a kormány programjának az Európa Terv címet. Ennek fobb pillérei: a felzárkózást segíto programok, a versenyképesség megteremtése a már idézett tokehitel programokkal, a “jövobe” -- azaz az egészségügybe és oktatásba - invesztáló beruházások. Továbbá annak felismerése, hogy az unióba való belépés egy civilizáció, egy kultúra elfogadását is jelenti, tehát nem közömbös, hogy az itt élok mennyire muveltek, és meg tudják-e orizni a magyar identitásukat.

Csillag István azon túl, hogy röviden ismertette a tárcája által irányított, a napokban bejelentett beruházásfejlesztési programokat és a hozzájuk kapcsolódó pályázatokat , leszögezte: aki “idot nyer, az életet”, ezért van stratégiai jelentosége a közlekedésfejlesztési koncepciónak, és ezen belül annak, hogy a fejlodésbe a Dunától keletre eso településeket is sikerüljön bevonni. A gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az unióba való belépés után újra kell értelmezni a külpiac és a belpiac fogalmát, hiszen az egységes piacon belül minden a belpiac része lesz, míg amikor majd külpiacokról beszélünk, akkor lényegében a mai értelemben vett keleti piacokról lesz szó.

László Csaba elöljáróban leszögezte: a magyar gazdaság eros, egészséges, de ezen nem merenghetünk sokáig, mert a világgazdasági kihívások nyomán egy pillanat alatt elveszíthetjük az elmúlt években nehezen szerzett erot. A költségvetési politikáról szólva kifejtette, hogy az adók csökkentését majd alacsonyan tartását -- ami természetes óhaja minden vállalkozásnak -- csak egy takarékos állam képes biztosítani, és a költségvetési hiány mérséklése garantálja az alacsonyabb hitelkamatokat is. Ezért a legfontosabb teendo az állam muködésének a hatékonyságjavítása. Két, az üzleti életben már jól bevált fogalmat szeretne bevezetni a közigazgatásban is: az ügyfélelégedettségét és a teljesítmények mérését.

A monetáris politikát ért elmúlt havi bírálatokra kitérve a pénzügyminiszter -- mintegy megerosítve a miniszterelnök szavait -- leszögezte: az MNB függetlensége sérthetetlen, és az is tény, hogy a jegybank elso számú feladata az árstabilitás biztosítása. De azt nem szabad mesterségesen fenntartani, hanem -- immár kormányzati oldalról -- ki kell egészítse a versenyképességet szolgáló gazdaságpolitika és egy óvatos jövedelempolitika. Minden remény megvan arra -- mondta László Csaba -, hogy a jegybank és a kormány együttmuködve alakítsa a jövoben a gazdasági környezetet.

Kiss Péter a munkareropiaci változásokat értékelte, ami akkor pozítív, ha a folyamat végén új, a korábbinál magasabb minoségu és bovülo munkaeropiac jön létre. A kistérségekben és egyes szakmákon belül a változás persze ebben az esetben is konflikusokat hoz a felszínre, amiket kezelni kell.

A munkaügyi miniszter a foglalkoztatási gondok egyik megoldását az úgynevezett “atipikus” formák elterjesztésében látja, hiszen a részmunkaido vagy a távmunka ugyanannyi munkahely esetén is több embernek ad kereseti lehetoséget. Márpedig a közterhek csökkenésének is az a feltétele, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, hiszen akkor többfelé oszlanak ugyanazok a költségek.

MTV – On line
2003. 02. 19.

MKIK-konferencia - Kiss Péter, Csillag István

Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az MKIK konferenciáján elmondta, hogy Magyarországon bovül a foglalkoztatás, még ha szerény mértékben is.
Bár egyes ágazatokon belül óriási feszültségek jelentkeznek, összességében azonban a foglalkoztatás bovülése kedvezo az ország számára.

A miniszter beszédében kiemelte: a magas foglalkoztatottság eléréshez szükséges a jelenleg atipikus munkák támogatása.

Magas foglalkoztatást ugyanis olyan országokban tudnak elérni, ahol az adott munkaero mellett részmunkaidos, illetve távmunkával is foglalkoztatnak embereket.

A bérfelzárkóztatás csak az egy fore jutó terhek arányos csökkentésével lehetséges.

Kiss Péter hozzátette, hogy Magyarországon még mindig magasak a bérterhek, annak ellenére, hogy a 100 forintra jutó költségek szintjét már sikerült 38 forintról 32-33 forintra mérsékelni. Ugyanakkor további csökkentésre is szükség van, például az egészségügyi hozzájárulás mérséklésével.

A minisztérium a képzés minoségére is különös hangsúlyt fektet a jövoben.

Kiss Péter elmondta, hogy a jövoben tervezik a gyakorlati képzést folytatók támogatását. Terveik szerint évente 3-4 milliárd forintot fordítanak képzésfejlesztési projektekre.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a közlekedésfejlesztési koncepció céljairól elmondta: az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetoen a modernizáció a jövoben nemcsak az ország nyugati felére korlátozódik.

Ezzel összefüggésben a közlekedési folyósok építésének felgyorsítását szorgalmazta.

A miniszter szerint a következo három évben a kormánypolitika legfobb prioritásai közé tartoznak majd az infrastrukturális fejlesztések, a privatizáció felgyorsítása.

Index.hu – On line
2003. 02. 19.

Medgyessy: alakul a konszenzus a kormány és a jegybank között


Konszenzus van kialakulóban a kormány és a jegybank között a monetáris politikát illetoen - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán Budapesten.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó elnevezésu konferenciáján a miniszterelnök kitért arra, hogy a monetáris politikában szép célokat tuztek ki, de ezek nem voltak összhangban a realitásokkal.
A nemzeti valuta két-három százalékos éves felértékelodése normálisnak mondható, azonban 10 százalékos erosödés már a versenyképesség rovására megy - mondta Medgyessy Péter.
A kormányfo hozzátette: a gazdaság részérol érkezo túlzott reakciók nem segítik a kormány és a jegybank közötti összhang kialakítását, amire nagy szükség van a versenyképesség és a munkahelyek megtartása érdekében.