2003.01.17., Kossuth Rádió Krónika

B.: - A Reggeli Krónika vendége Parragh László aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Parragh László:- Jó reggelt.

R.:- Hó reggelt elnök úr. Küldöttgyulésük volt tegnap, és erre a küldöttgyulésre készült egy vaskos füzet mindenféle részint belso, részint az egész országot érinto eloterjesztésekkel. Kezdjük talán azzal,hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mennyiben tudja szolgálni a vállalkozók helyzetének javítását? Ez egy állandó nóta,hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét javítani kell.
Kormányprogram, gazdasági program, szukebben vett különbözo terület programok, de a kamara az egész országot átfogja?


Parragh László:- Így van, EU-felkészítés, szakképzés, vállalkozások erosítése, versenyképesség erosítése. Nagyon sok kulcszót lehet mondani a kamara feladatainál. Nost azt hiszem a dolognak az a lényege, hogy az a világ ahové mi készülünk az EU, ebben a világban több száz éve léteznek olyan intézményi rendszerek, amelyek nálunk nincsenek meg. Ott vannak eros jól mukodo kamarák, eros gazdasági önkormányzatok, amelyek befolyásolni tudják a gazdasági környezetnek az alakulását. Azt hiszem,hogyha mi egy olyan gazdaságot szeretnénk mint Ausztriáé, Franciaországé, vagy Németországé

R.:- És miért ne szeretnénk?

Parragh László:- És miért ne szeretnénk, akkor hasonló intézményrendszert kell nekünk felépíteni, ezért szükséges a kamarák erosítése.

R.:-A kamarák szakmai alapon szervezodött régi szervezeteket, vagy pedig valamilyen módon felülrol létrehozott és aztán muködo?

Parragh László:-Nem-nem, a kamarák a világon ahol szerves fejlodésen mentek keresztül, minden esetben alulról szervezodtek.

R.:- Céhek utódai?

Parragh László :- Gyakorlatilag igen, az elso kamara a világon másrészben alakult 1599-ben, még mondjuk a moszkvai az 10 éve, hogy melyik modell a színpatikusabb azt hiszem, hogy nem fog vitát kiváltani.

R.:-Az itthoni kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hogy él azóta,amióta a tagság nem kötelezo hanem önkéntes?

Parragh László:- Nehezen, hiszen számtalan olyan feladatunk van ami az egész gazdaságra vonatkozik. Tehát el kell látnunk a gazdaság valamennyi szereploje vonatkozásában, viszont a bevételeink azok elsodlegesen a tagoktól érkeznek, amelyeket az önkéntes tagok fizetnek be. Van ugyan némi állami támogatás a rendszerben ,ami egyébként a rendszer elméletileg sem szerencsés, hiszen egy függo helyzetet tud teremteni,hogyha, a kormányzat nem kelloen józan, amire egyébként szerencsére nem volt példa, ebben ninc panaszra ok, de nem szerencsés. Az lenne a lényeg, hogy a bevételeink azok függetlenekké tegyenek bennünket.

R.:- Hogyha nézem ezt az eloterjesztést amirol Ön tegnap beszélt ezen a kamarai küldöttgyulésen, akkor az érezheto legalább is így kívülrol és elso olvasattban, hogy Ön foggal-körömmel próbálja a kamara ha úgy tetszik társadalmi státuszát megerosíteni.

Parragh László:- Ez természetszeru, hiszen számtalan olyan gazdasági problémával találkozunk az elmúlt idoszakban amire egyébként mi már évekkel ezelott felhívtuk a figyelmet. Ilyen például a toke beáramlásnak a stagnálása, ilyen az egyes befektetéseknek a kivonása.

R.:.- A kamara tud ebben segíteni, például hogy egy nagy külföldi multi ne azt mondja, hogy én jobban járok ha Szlovákiában építek gyárat vagy Kínába települök, mintha Magyarországon maradok. Vannak Önöknek ilyen kapcsolataik is?

Parragh László:- Meggyozodésen hosszútávon a kamara tud ebben segíteni, hiszen a szakképzés a kulcsa annak,hogy megfelelo befektetések érkezzenek. Magyarország a 90-es években egy olyan taktikát alkalmazott, miszerint nagyon olcsó volt a munkaero, de egy korábban fölkészített munkaero volt, gyári ipari munkaero volt. Gondoljunk Székesfehérvárra ahol jelen volt a mikroelektronika, a hadiipar és mondjuk a jármugyártás. Természetszeru,hogy ilyen típúsú befektetok oda mentek. Mára ezek a munkaerok ha úgy tetszik elavultak, a képzésük rendkívül fontos lenne.

R.: - Hát arról nem beszélve nem is olyan olcsók hála Istennek tehetjük hozzá, nem baj,hogy nem olcsó a munkaero.

Parragh László :- Egyáltalán nem baj, hogyha nem olcsó a munkaero, de akkor a munkaeronek hatékonynak kell lenni, termelékenynek kell lenni, jól felkészítettnek kell lenni. Akkor hajlandóak megfizetni ezt a magasabb munkabért.

R.: - Térjünk vissza a kamarára még egy kicsikét. Arról van szó, - nekem legalább is furcsa volt, hogy annak idején amikor a kamarai tagság kötelezo volt, ,akkor olyan adatokat kért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a belépo tagoktól, amelyeket egészen egyszeruen - nemcsak én mondom - sokan mondták ismerosök nem értettünk miért kéri. A bankszámla számomat, a vállalkozásocskám, kényszervállalkozásomnak a nyereség kimutatását.Olyan adatokat, amire azt mondták az emberek, amennyiben a kamarának joga van tudni ezeket a dolgokat, akkor kérje el az APEH-tol, vagy kérje el valamilyen hatóságtól, hadd én mondjam be és valljak be mindent - hát a" bunömet" azt most idézojelbe mondom. MI a helyzet most,hogy önkéntes a tagság ugyanígy bevallják az emberek, meg kell mondaniuk?

Parragh László:-A tagjaink természetesen azokat az adatokat amire szükségünk van rendelkezésünkre bocsátják. De képzeljünk el egy olyan gazdaságot, amelyben nem tudjuk,hogy kik a szereplok, nem tudjuk, hogy kik mit csinálnak.

R.:- Ez rendben van, de a kamarának kell tudnia, miért nem valamilyen felsobb hatóságnak, Gazdasági MInisztériumnak, adóhivatalnak?

Parragh László:-Azért, mert egy demokratikus országot szeretnénk építeni ahol a gazdaság önkormányzatiságának nagy szerepe van. Természetszeru, hogy az ilyen nyilvántartásokat el tudja végezni a kormányzat is, de nem olyan hatékonyan és nem olyan sikeresen. Másik oldalról nézve ahhoz,hogy a gazdaság szervezését tervezni tudjuk, hogy munkaero piaccal tervezni lehessen, képzéssel, kereskedelem fejlesztéssel tervezni lehessen ehhez szükséges látni, hogy kik a gazdaságban dolgozók.

R.: - Csak tudja mi a gond, azok a vállalkozók akik mondjuk lennének szívesen önként kamarai tagok, hiszen úgy gondolják, hogy nekik a kamara rengeteg mindenben segíthez és erre majd még kitérünk, ezek a vállalkozók egyben mintegy hatóságnak érzik a kamarát és innen kezdve az egésznek van egy kis stichje.

Parragh László:- Kétségtelen,hogy a gazdasági önkormányzatoknak a Kereskedelmi és Iparkamaráknak is vannak hatósági jogosítványaik, de ezek szükségesek. Tehát egy származási bizonyítvány nem megfeleloen kerül kiállításra akkor az az adott vállalkozásnak problémákat jelent. Hogyha egy mesterképzés nem megfeleloen történik, akkor az a mester nem tud jól munkát elvégezni. Tehát szükséges,hogy legyenek a kamaráknál hatósági jogosítványok.

R.:-No térjünk rá arra a sokat emlegetett már Ön által is emlegetett képzés átképzésre. Azokon a területeken ahol magas a munkanélküliség, ahol valamikor nagyipar volt, vagy bányászat volt és ezek az emberek munka nélkül maradtak, ott sajátos gondok jelentkeznek abban is,hogy mondjuk a vájárból ritkán lesz óvóno. Tehát megpróbálhatják átképezni ezeket az embereket, ok megszokták egyfajta munkát, egyfajta munkatempót és hát nagyon nehezen állnak át. Gondolom,hogy az Ön tapasztalatai ugyan ilyenek.

Parragh László:- Így van, hiszen vannak olyan térségek,amelyekben olyan típúsú munkaero van, aki tartósan nem tud elhelyezkedni,valóban a vájárok, olvasztárok és ezek a nehézipari tevékenységek. Ugyanakkor látni kell,hogy nincs más alternatíva mint az átképzés, mint a továbbképzés. Különben ezek a térségek nem fognak kijönni a recesszióból, ne m fognak maguknak állást találni. Egyébként én messzebb megyek úgy gondolom, hogy van egy jelentosen struktúrálódás a magyar befektetoi piacon. Tehát az alacsony hozzáadott értéku termékeknél várható,hogy a következo években jelentos tömegben fognak kimenni a befektetok. Én azt mondom,hogy a toke befektetések egynegyede meg fog fordulni a következo néhány esztendoben. Tehát ki fog menni. Az, hogy a helyére új tokebefektetot tudjunk hozni, ahhoz szükséges az,hogy legyen egy megfeleloen képzett munkaero.Már pedig a képzés, a szakképzés az egy hosszútávú befektetés, ez nem úgy megy,hogy bedobom a pénzt és kijön a szakmunkás. Ahhoz évek kellenek amíg egy megfelelo tanfolyammot, megfelelo színten elfvégeztetek, és akkor nem beszéltünk a felsofokú szakképzésrol,aminek az intézményi struktúrája megintcsak nagyon rossz.

R.:-Amit Ön mond abban az van, hogy a csalogatás egyik eszköze az,hogy jó munkaero várja ott a befektetot. Tehát a befektetonek lehet azt mondani, hogy vidd oda, építs ott gyárat, mert ott olyan munkásokat kapsz akikkel biztos elégedett leszel.

Parragh László :- Gondolja végig ez az eszközünk marad. Nem lesz más eszközünk, hogyha a munkabérek tovább emelkednek, már pedig szerencsés és jóval tovább emelkednek, hogyha tagjai leszünk az EU-nak, ugyan olyan szabályozással akkor mi lesz a különleges kínálat amit mi adhatunk, amit tehetünk az a felkészült munkaero lehet.

R.: - Ha képzésre gondolunk és tovább képzésre akkor mik azok területek - most nem földrajzi területre gondolok, akár szakmai, akár nyelvi területre is, amelyekben Ön látja azt, hogy arrafelé érdemes képezni. Én a nyelvtanulásra gondoltam ebben a pillanatban, de hát bármi másra is.

Parragh László:-Ami a nyelvtanulást illeti nekem meggyozodésem, hogy bármennyire fél tole a politika be kellene vezetni a kötelezo angol tanulást. Nem szabadna úgy nyelvet tanulni, hogy az nem angol - legalább is az egyik nyelv nem angol.

R.:- Valahogy fél tole a politika?

Parragh László: - Igen van szó, errol számtalanszor beszéltünk, a mostani kormányzattal a korábbi kormányzattal is, látható a félelem pontosan az orosz nyelv annak idején való kötelezo oktatása miatt. Holott ma az interneten nem találom meg ha valamit keresek.

R.:- Nem volt ha igazán az orosz oktatás, jó természetesen voltak politikai okai annak,hogy valaki nem szeretett oroszt tanulni, nem azért nem szeretett, mert a nyelvet útálta, hanem mert nem szerette mondjuk azokat akik azt a nyelvet beszélték éppen akkor itt Magyarországon. Ami természetesen egy nonszensz, mert egy nyelvet nem lehet nem szeretni.

Parragh László:- Igen, de én azt gondolom, hogy meg kell tanulni az angolt alapszínten ahhoz,hogy a versenyben helyt álljunk, miképpen meg kell tanulni a számítástechnikát is, alapszínten készségszínten.

R.:- Jó ezt fogják használni, hogy megtanítják a gyerekeknek.Mi a helyzet, hogyan és mi módon tud segíteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azokon a területeken, - most meg földrajzi területre gondolok, ahol egyszeruen ebben a pillanatban nem létezik munka alkalom. Tud-e például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatni a tagjaira, hogy ott létesítsenek munkahelyeket?

Parragh László:- Ez nem a mi feladatunk és nem a mi dolgunk. A vállalkozásokra hatni úgy gondolom,hogy makrogazdasági eszközökkel lehet. Lehet nekik pályázatokat kiírni, lehet olyan feltételeket teremteni amin keresztül valahol szívesen fektetnek be, lehet megfelelo színvonalú munkaerot a rendelkezésükre állítani, helyi adókat elengedni ami egyébként rendkívül fontos lenne. Az önkormányzatok be vannak sajnos szorulva és nem élnek ezzel az eszközzel pedig ez nagyon kellene. Lehet infrstruktúrát teremteni a számukra. Mi ezt összefogni összefoglalni, illetve az önkormányzatokkal együtt megcsinálni tudjuk.

R.: - Külföldi kapcsolatok rengetegeg segíthetne hasonló szakmai szervezetekkel a kapcsolat,hogyha lenne? Van?

Parragh László:- Természetesen kiváló kapcsolatunk van például a miniszterelnöknek a moszkvai útjának a gazdasági részét azt mi szerveztük, mi vittük vagy mélybol hoztuk össze azt a közel 100 üzletembert aki ott találkozott az orosz partnerekkel, ott egyébként Jevgenyij Primakov a kamare elnöke akinek hát elég nagy befolyása van a folyamatokra. De igaz ez Németországra, ,Ausztriára, Angliára, Franciaországra, Egyesült Államokra. Tehát ahol nagy eros befolyásos kamarai szervezetek vannak velük nekünk nagyon kapcsolatunk van.

R.: - Térjünk vissza még egy picit a tegnapi küldöttgyulésre és arra a bizonyos eloterjesztésre, amit Ön ismertetett. Itt rövid kivonat van elottem csak, azt mondja,hogy a kamarák további olyan közjogi feladatokat kapjanak,amelyek hatékonyabbá teszik a gazdasággal összefüggo ügyek intézését, és elonyösek a kormányzásnak és a vállalkozásnak is. Mondjon erre egy példát?

Parragh László:- Ilyen például a kontároknak a kiszurése. A szakmai listáknak a készítése, hogy világosan tudjuk ki a szakmának a

R.:.- Ez garancia lehet.

Parragh László:- Így van ellenorizni lehessen azt,hogy a szakmai képzettsége felkészültsége meg van-e? De ugyan ilyen lehet teszem azt a márkázott termékeknek a védelme. Nap mint nap hallani különbözo híreket, hogy miként hamisítanak ruhanemut , cipot egyéb fogyasztási cikkeket. Ezeket hogyha nem tudjuk ellenorizni, ha nincs egy szervezet aki ellenorzi már pedig önkormányzati alapon felépített szervezet akkor törvényszeru, hogy a gazdaság tele van kontárokkal és tele van ilyen sötét ügyletekkel.

R.:- Van nekem egy elég érdekes pont ebben a bizonyos eloterjesztésben,hogy az évenkénti - Ön terjesztette elo,hogy legyen egyfajta évenkénti automatikus regisztráció, minden vállalkozás jelentkezzen be a kamaránál, és fizesse természetesen ennek a költségeit. Mi van akkor, hiszen a kamarai tagság önkéntes, mi van akkor ha nem akar bejelentkezni. Azt mondja,hogy ez önkéntes szervezet.

Parragh László:- Itt két dologról van szó. A kamara önkéntességét mi nem szeretnénk megváltoztatni, úgy gondoljuk,hogy a kamarának továbbra is önkéntesnek kell lennie, - ez egy jól muködo modell. Ugyanakkor ahhoz,hogy a gazdasági élet szereploit lássuk, ahhoz az o bejelentkezésüket, az ok regisztrációjukat meg kellene oldani, és ezért gondoljuk azt,hogy el kell kérnünk mindazokat az adatokat, amelyek az államigazgatásra rendelkezésre áll,hogy nálunk meglegyen, - értem, az adó vállalkozás.

R.: - Államigazgatástól kell elkérni?

Parragh László:- Amit megtudunk az államigazgatástól kérni azt államigazgatástól, de vannak olyan adatok amit csak a vállalkozástól lehet megkérni. Gondolok például export adatokra, befektetési adatokra, kereskedelem fejlesztésre.

R.:-Ezt szívesen adják?

Parragh László:- Ebben egyáltalán nem vagyok biztos, de hogyha mi egy valóban szervezett gazdaságot akarunk , akkor erre szükség van.

R.:- Létezik egy gazdaságpolitikai kormányzati szervezettség is az országban, ennek egy részét vállalná át a kamara?

Parragh László:- Ezt kiegészítenénk. Gondoljon arra,hogy az EU ahova megyünk az egy versenykörnyezet lesz, ott a magyar gazdaság szereploi versenyezni fognak a többiekkel. Következésképpen a mi szervezettségi szintünk az meghatározó lesz a verseny esélyeinket illetoen. A regisztráció abban ad nekünk lehetoséget, hogy tudjuk,hogy ki kicsoda ,tudjuk, hogy ki mit csinál, tudjuk hogy hogy lehet neki segíteni, hogy lehet az adott térségnek a folyamataiba bele nyúlni. Természetszeru, hogy ennek a költségeit egyébként ezek minimális költségek, ez egy vállalkozás esetében 3-4 ezer forint, ezt a vállalkozásra szeretnénk hárítani.

R.:- És úgy az eloterjesztés szerint,hogy ez a díj leírható legyen az adóból. Ezzel is ösztönözni próbálják azt,hogy szálljanak be a vállalkozások. Hát nagyon szépen köszönöm kérdésem még lenne, csak idonk nincsen több. dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a vendégünk. Köszönöm,hogy elfogadta a meghívásunkat.

Parragh László: -Én is köszönöm szépen.