Hír TV – On line

2004. 07. 29.

 Megjelenik a minõsített pályázatíró cégek jegyzéke

 Ne a minisztériumi íróasztalok szaporodjanak, a szakma a gazdaság önszervezõ erejénél fogva tisztuljon meg. Ezt vallják a kamara, valamint a pályázatíró szövetségek. Éppen ezért szeptemberben szeretnék megjelentetni a minõsített pályázatírók jegyzékét, mely nagyobb biztonságot, a kifizetett tanácsadói díjjal arányos szolgáltatást jelenthet a jövõben a vállalkozások számára. A pályázatíró cégek augusztus elejétõl kérhetik felvételüket a névjegyzékbe.

 A kisvállalkozásoknál, vagy az önkormányzatoknál többnyire hiányoznak a pályázat-keresésben és gyártásban jártas szakemberek. Éppen ezért õk külsõ tanácsadókat vesznek igénybe, ami azon túl, hogy alaposan megterheli amúgy is szûkre szabott büdzséjüket, kockázatokat is jelent. Ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, amelybõl a pályázatíró cégek múltjáról, referenciáiról, szakmai hátterérõl, mûködésük eredményérõl információhoz jussanak. Egyrészt ezen szeretne segíteni a szakma a minõsített pályázatírók jegyzékével. Parragh László hangsúlyozta: a pályázati piacon is rendnek kell lennie, le kell tisztulnia, és ezt a folyamatot a gazdaság szereplõinek kell segítenie.

 Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: "Szeretnénk elejét venni minden oylan törekvésnek, hogy ezt az állam próbálja meg valamilyen módon szbályozni. Van egy-két olyan miniszter, vagy minisztérium, aki nem riad el attól a gondolattól, hogy a minisztériumában létrehozzon erre egy fõosztályt, és legyen mondjuk 8 ójabb íróasztal, akinek megvan a feladata, megvan a dolga, azt gondoljuk, hogy ez a gazdaság feladata, a gazdaság önszervezõdésének a feladata és úgy gondoljuk, hogy egy ilyen összefogással meg is fogjuk tudni megfelelõ szinten csinálni."

 A minõsített pályázatírók jegyzékébe pályázati úton lehet majd felkerülni augusztus elejétõl. Parragh László hangsúlyozta: a listára azért is szükség van, mert az elmúlt évek pályázati eredménye elszomorító: 2002-ben a Phare-program 35, az ISPA 10, a Sapard-programnak pedig 0 százalékát sikerült lehívni. Az ezt követõ évben is alig 30 százalékra emelkedett a lehívott támogatások aránya. Márpedig ahhoz, hogy Magyarország ne legyen nettó befizetõje az európai uniónak, az kell, hogy az elkövetkezõ 3 évben az uniós támogatások 47,3 százalékát, azaz közel felét lehívja .