A vállalkozói terhek kikerülhetetlen eleme a bírság

 

 

A vállalkozók legkevesebb 60 jogcímen kötelezhetők bírság megfizetésére. Számításaink szerint a vállalkozások terhelése (bírságok, illetve a kvázi automatikusan kapcsolódó késedelmi pótlékok) mintegy 13,5 milliárd forintra becsülhető.

A bírságokat általában valamilyen mulasztással (valamely aktus végre nem hajtása, késedelmes elvégzése, hibás teljesítése, adatszolgáltatási mulasztás stb.) összefüggésben vetik ki. Ebből következik, hogy gyakorlatilag nincs (nem is lehet) olyan vállalkozás, amelyik működése során valamelyik jogcímbe ne futna bele, megúszná valamilyen bírság nélkül.

A bírságokat általában megfejelik késedelmi pótlékkal is (vagy fordítva: a késedelmi pótlék nem teljesítését ismét bírságolják). Súlyosbító tényező, hogy a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál (2002-ben kb. 60 ezer) a bírság adóalapnövelő tényező, a ráfordításként elszámolt bírság csökkenti a mérleg szerinti eredményt, majd a mindenkori kulccsal viseli a társasági adó terhét (a költségvetés tehát nem vesz tudomást a bírság miatti eredménykiesésről).

Az MKIK természetesen nem a mulasztások, a jogosulatlan vagy káros tevékenység bírságolása ellen kíván fellépni. A bírságok és a csatlakozó pótlékok elég jelentős nagyságrendet képviselnek ahhoz, hogy foglalkozzunk szabályozásuk, felhasználásuk módjával, a vállalkozói eredményre gyakorolt hatásukkal.

A kifejezetten az agráriumra jellemző (például állategészségügyi, állattenyésztési, erdőgazdálkodási−erdővédelmi, földhasználati−földvédelmi, minőségvédelmi /szaporítóanyagok/, növényvédelmi, halgazdálkodási és halvédelmi, talajvédelmi, vadgazdálkodási−vadvédelmi) bírságokkal nem foglalkozunk.

Hasonlóképpen eltekintünk a pénzügyi szervezetekre vonatkozó (PSZÁF) bírságszabályozástól és néhány speciális bírságfajtától, így a sajtó- és a műsorszolgáltatási bírságtól, az állatvédelmi, valamint a személy- és vagyonvédelmi felügyeleti bírságtól.

A bírságok kezelése és nyilvántartása nagyjában-egészében megfelel a szabályozási háttérnek.

A bírságokat az 1-3. mellékletekben mutatjuk be.

A legjobban kimunkált az adóbírság (és a kapcsolódó elemek − mulasztási bírság, késedelmi pótlék). A késedelmi pótlék az adóbírságnak gyakorlatilag állandó, a mulasztási bírságnak pedig a bírság tárgyától függően kísérője. (Lehetséges, hogy a kimutatásokban, beszámolókban ezért kezelik őket együtt.)

A többi területen általában nem érvényesülnek átfogó, a megelőzést is szolgáló szempontok. Hiányos és nem egységes a bírságok felhasználásának szabályozása. Általános elvként kellene érvényesíteni, hogy a beszedett bírság felhasználását a megelőzés jegyében és minden területen szabályozzák, a felhasználás jogcímeinek meghatározása semmiképpen ne tartozzék a bírságot kiszabó intézmény diszkrecionális jogkörébe.

Jelenleg több bírságfajtánál nehezen vagy egyáltalán nem követhető nyomon a befizetések sorsa.

Például a Gazdasági Versenyhivatal beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolóban több százmillióra rúgó jogerős bírságtételek jelennek meg, amelyek valószínűleg a PM valamelyik során belül, esetleg az egyéb befizetések között lapulnak.

Követendő példák is akadnak: alapos és állja a nyilvánosságot a munkavédelmi, a tűzvédelemi bírság felhasználásának rendszerszerű kezelése.

Jó és más területeken is alkalmazható megoldás, ha a környezetvédelemhez hasonlóan a helyi bírság mellett az adott területen azonos/hasonló jogcímen beszedett bírság 30%-a a települési önkormányzathoz kerül − feltéve, hogy teljesíti az előírt feltételeket (például képez helyi környezetvédelmi alapot).

A bírságok (és a többnyire kvázi automatikus késedelmi pótlékok) nagyságrendjét a költségvetési törvényjavaslatok számítási anyagai, a zárszámadások és az APEH adóbevallási adatai alapján közelítettük meg (1-2. táblázat).

A társasági adóbevallás a kettős és az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásokra tételesen tartalmazza az adózás előtti eredményt növelő jogcímeket, köztük egy soron a „bírság, Art. és TB törvények jogkövetkezményei” címen befizetett összegeket, az alábbiak szerint:

 

Év	Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások		Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások		Vállalkozások együtt
	M Ft	db	M Ft	db	M Ft	db
2001	23 903,9	44 536	505,2	8 607	24 409,1	53 143
2002	24 213,3	50 049	526,4	8 262	24 739,7	58 311

Forrás: APEH 2002. évi társasági adó bevallás kiemelt adatai

Az 1. táblázat adatai szerint a társadalombiztosítási alapok speciális elszámolásai 9,4 milliárd forintot tettek ki. Ha ezzel csökkentjük a vállalkozások befizetéseit és feltételezzük, hogy a befizetések 60%-át a késedelmi kamat teszi ki, amely 80%-ban kvázi automatikusan kapcsolódik a bírsághoz, akkor a vállalkozások terhelése 13,5 milliárd forintra becsülhető.

Budapest, 2003. november 11.

 

1. táblázat

Zárszámadás, fejezeti beszámolók − tárcáknál szereplő tételek

                                                                                                                                 M Ft

Jogcím	2000	2001	2002
Belügyminisztérium	1 642,1	2 036,9	2 438,4
Tűzvédelmi bírság	1 640,2	2 016,5	2 425,9
Közrendvédelmi bírság	1,9	20,4	12,5
Földművelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium	-	227,5	313,2
Erdővédelmi és erdő-gazdálkodási bírság	-	152,9	230,7
Földvédelmi és talajvédelmi bírság	-	17,7	28,1
Halvédelmi bírság	-	16,4	15,7
Vadvédelmi bírság	-	40,5	38,7
Környezetvédelmi Minisztérium	-	1 002,7	868,1
Légszennyezési bírság	-	666,7	494,0
Szennyvíz bírság	-	247,6	257,8
Veszélyes hulladék bírság	-	63,6	84,1
Zaj- rezgés bírság	-	14,0	16,5
Természetvédelmi bírság	-	10,8	15,7
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma	0,8
Bírság (nem bontott)	0,8	-	-
Munkaerőpiaci Alap	537,0	725,4	-
Egyéb szakhatósági bírságok	537,0	725,4	-
Bírságok együtt	2 179,9	3 992,5	3 619,7
Pénzügyminisztérium	16 511,7	17 470,7	20 745,1
Egyéb befizetések	16 511,7	17 470,7	20 745,1
Nyugdíjbiztosítási Alap	4 014,1	5 045,3	5 119,8
Késedelmi pótlék, bírság*	4 014,1	5 045,3	5 119,8
Egészségbiztosítási Alap	3 020,0	3 934,6	4 251,5
Késedelmi pótlék, bírság*	3 020,0	3 934,6	4 251,5
PM + TB alapok	23 545,8	26 450,6	30 116,4
Összesen	25 725,7	30 443,1	33 736,1

* Társadalombiztosítási alapok speciális elszámolásai

2. táblázat

 

 

A költségvetésben szereplő bírságösszegek (hivatkozási szám: 2127)

(a költségvetési törvényjavaslatok mellékletei alapján)

                                                                                                                      M Ft

Megjegyzés: 2000-2002. évi teljesítés, 2003. évi törvény, 2004. évi törvényjavaslat

 

2001. és 2002. évi zárszámadás

Egyéb befizetések jogcímén 2001-ben a központi költségvetésnek 17,8 Mrd Ft bevétele származott, Ebből 7,48 Mrd Ft az APEH bírságból és önellenőrzési pótlékból, 8,28 milliárd az APEH késedelmi pótlékból, 1,79 milliárd a VPOP bírságból és pótlékból, valamint 0,25 milliárd a piacra jutási támogatás visszatérítéséből származott.

2002-ben 20,7 Mrd Ft folyt be ezen a bevételi jogcímen. Ebből 8,6 Mrd Ft az APEH ellenőrzési körébe tartozó bírságokból és önellenőrzési pótlékból, valamint 10 milliárd Ft késedelmi pótlékból, 2 milliárd forint pedig a VPOP hatáskörébe tartozó bírságból és pótlékból származott.

 

2004. évi költségvetési törvényjavaslat

Az egyéb befizetések 2004. évi előirányzata 21 milliárd Ft, amelynek jelentős részét az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki, ezt növeli még az adóalanyok által befizetett önellenőrzési pótlék, illetve a vámhatóság által beszedett szankciók összege is.