Sajtóanyag a kamarai törvény módosításáról

 

 

A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását maguk a kamarák kezdeményezték abból kiindulva, hogy a magyar gazdaságnak és mindenek előtt a gazdaság szereplőinek a vállalkozásoknak az európai uniós csatlakozás folyamatában egy, a jelenleginél erősebb kamarai rendszerre van szükségük, amely hatékonyabban tudja segíteni felkészülésüket, az egységes piacon való helytállásukat. Ezt a gondolatot tükrözi az elmúlt időszakban többször is használt szlogenünk: „Versenyképes vállalkozásokkal és erős kamarákkal az Európai Unióba„.

 

Kezdeményezésünket a kormányzat is pozitívan fogadta, a 2003 februárjában megújított kamara és Kormány közötti megállapodás kinyilvánította, hogy szükség van a kamarai törvény módosítására, mégpedig annak érdekében, hogy a kamarák feladatrendszerükben megerősödjenek és megteremtődjön a feladatok és az azok elvégzéséhez szükséges források összhangja.

 

Az MKIK már az év elején kidolgozta a törvény módosítására vonatkozó javaslatait, amelyek bizonyos vonatkozásban radikálisabb elképzeléseket tartalmaztak, mint amit végül is sikerült elérni. A Kormány által elfogadott és a törvényhozáshoz benyújtott javaslat egy kompromisszum eredménye, amely sok tekintetben előrelépést tartalmaz, de más tekintetben egy olyan hosszabb folyamat első lépésének tekinthető, amelynek során fokozatosan egy minden tekintetben az európai normáknak megfelelő, a gazdaságot hatékonyan szolgálni képes erős kamarai rendszer alakulhat ki. Erre azért is nagy szükség van, mert az uniós csatlakozás pusztán egy időpont, de maga az integráció, amelynek során a magyar gazdaság az egységes piac részévé válik, az egy lényegesen hosszabb folyamat.

 

Feltétlenül pozitívum a törvényjavaslatban, hogy újabb közfeladatokat határoz meg a kamarák számára, megteremti a közfeladatok közpénzből való intézményes finanszírozási lehetőségét és nagyon jelentős előrelépést jelent a kamarák önkormányzatiságának erősítése tekintetében. A közfeladatok finanszírozásának költségvetési forrásokból való biztosítása kulcskérdés a kamarák számára, hiszen nem várható el hosszú távon, hogy egy önkéntes tagságú kamarában az önkéntesen befizetett tagdíjakból finanszírozzák meg a kamarai törvény és más jogszabályok által - egyébként helyesen és szükséges módon - a kamarákra ruházott közfeladatokat.

 

Egy másik kulcskérdés a kamarai feladatok jövőbeni hatékonyabb elláthatósága szempontjából a teljes gazdaságra való rálátás lehetőségének megteremtése. Egy olyan teljes körű regisztráció bevezetése, amelyben az adatszolgáltatás a vállalkozás kötelezettsége lenne, nem volt keresztül vihető, ugyanakkor a módosítási javaslat lehetővé teszi a kamarák számára, hogy a cégnyilvántartáshoz, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásához az állami szervekhez hasonló módon férhessenek hozzá.

 

A költségvetésből történő közfeladat finanszírozás, valamint a teljes gazdaságra való ráláthatóság lehetősége azért nagyon fontos a kamarák számára, mert a törvény felhatalmazásánál fogva egyrészt a gazdaság általános érdekeinek érvényesítését kell megoldaniuk, másrészt a feladataikat nem csupán tagjaik, hanem a teljes gazdaság vonatkozásában el kell hogy lássák. Ez a kamarák köztestületiségének lényege, ez különbözteti meg őket az érdekképviseleti és más szervezetektől.

 

 

2

 

 

 

 

A törvényjavaslat az alábbi konkrét módosításokat tartalmazza:

 

-         megvalósulhat a gazdálkodó szervezetek teljes körű kamarai nyilvántartása oly módon, hogy a kamarák szabad hozzáférést kapjanak a hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz;

 

-         a kamarák finanszírozása tekintetében a kamarák bevételei között megjelenik a költségvetési támogatás;

 

-         a kamarák közfeladatai bővülnek, elsősorban a vállalkozásoknak az európai uniós csatlakozásra való felkészítése, tájékoztatása és képzése terén, továbbá a gazdaságfejlesztési és gazdaságstratégiai döntések előkészítésében való részvétellel, valamint fogyasztóvédelmi közreműködői és a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépéssel összefüggő feladatokkal;

 

-         a kamarai etikai kódexek hatálya kiterjedne valamennyi gazdálkodó szervezetre, függetlenül attól, hogy kamarai tagok-e, vagy sem;

 

-         a kamarák törvényességi felügyeletét a jövőben a szaktárcák helyett az ügyészség gyakorolná;

 

-         a kamarák a jövőben a gazdálkodás szabályainak szigorítása mellett gazdasági társaságot alapíthatnak, illetve részt vehetnek gazdasági társaságok működésében;

 

-         a kamarák belső önkormányzati struktúrájuk kialakítása és a választások lebonyolítása vonatkozásában az eddiginél jóval szabadabb kezet kapnak pl. a jelenlegi három mellett további tagozatok megalakítására van lehetőség, a küldöttválasztásnál lényegesen jobban érvényesülhet a gazdasági súlynak megfelelő önszabályozásnak a lehetősége, a tisztségviselők és testületi tagok vonatkozásában nem jelent majd összeférhetetlenséget, ha valaki más szervezetnél is tisztségviselő és lényegesen egyszerűsödnek a választás technikai szabályai;