A 2004. évre várható intézkedések és a vállalkozó szféra

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évek óta szorgalmazza a költségvetési szféra kiadásainak csökkentését, az olcsóbb államigazgatást, valamint a vállalkozói terhek fokozatos, de érezhető mérséklését a versenyképesség javítása érdekében.

Az MKIK üdvözli a Kormány elkötelezettségét, hogy az egyensúlyjavításban a bevételek gyarapításával azonos súllyal kezeli a kiadások csökkentését. A hatékony, takarékosan gazdálkodó és működő állam garancia lehet az EU csatlakozás sikeres megvalósításához, a hazai cégek helytállásához az egységes európai piacon. Az MKIK támogatja a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló változásokat, köztük a társasági adó csökkentését, amelyet maga is már hosszabb ideje szorgalmazott.

A megszületett kedvező intézkedések azonban csak a kezdetet jelentik, amelyeket további lépéseknek kell követnie.

  1. A vállalkozói szféra várható helyzete

Az intézkedések belföldi vállalkozókra gyakorolt hatásmechanizmusában a következő tényezőknek lehet kiemelt szerepe

ˇ        az infláció és a bérterhek emelkedése miatt bekövetkező hatások;

ˇ        a lakossági fogyasztás esetleges változásának belső piacra gyakorolt hatása.

 

A mindenkori érdekérvényesítés pozíciói eléggé változékonyak, de általában a vállalkozók javára szólnak. Valószínűsíthető, hogy az esetleges béremelési igényeket csak részben fogadnák el és azt is áremeléssel próbálnák meg ellensúlyozni, ami magában hordozhatja az ár-bérspirál beindulásának veszélyét.

A vállalkozói szféra helyzetének javítását célszerűen további adó- és járulék csökkentéssel kellene tovább folytatni.

  1. Takarékos államigazgatás

Az államigazgatás bérszínvonalban már versenyképes a versenyszférával, most már teljesítményben is fel kellene zárkóznia. A közelmúltban végrehajtott jelentős béremelések immár módot nyújtanak arra, hogy a minősített tevékenységeket magasan kvalifikált szakemberek, kisebb létszámban lássák el és az intézmények - a minősített folyamatokhoz igazodóan - racionális létszámgazdálkodást folytassanak. Ezért a kereskedelmi és iparkamarák bíztatják a kormányzatot és az önkormányzatokat további, racionális létszám és költségmegtakarításokra.

A települési önkormányzatok a központi intézményekhez képest jóval nehezebb helyzetben vannak. Az önkormányzatok bő egyharmada forráshiányos, mintegy fele nem tudja fedezni működési kiadásait, az újabb és újabb feladatokat források nélkül delegálják hozzájuk. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) egyik legfontosabb feladatuk, hogy átgondoltan és koncentráltan gazdálkodjanak a humán erőforrásokkal, a feladatok megoldásában reális alternatívaként kezeljék az e-igazgatást.

A mintegy 530 ezer főt foglalkoztató önkormányzatoknál 10%-os létszámleépítéssel kb. 330 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a kiadásokat. Ily módon meg lehetne teremteni a fedezetet a minőségi munkaerő képzéséhez és alkalmazásához, az iparűzési adó csökkentéséhez, ezzel is serkentve a helyi gazdaság fejlődését és a foglalkoztatást. A folyamatot az önkormányzatiság elveivel összhangban, az érintett településekkel közösen kidolgozott programok keretében kell megvalósítani. Fontos szempont, hogy ne sérüljenek a minőségi munkavégzés feltételei, hogy a humán tőkével okosan gazdálkodjanak és ne darab-darab alapon csökkentsék a létszámot.

(A KSH adatai szerint egy közalkalmazott kiadásai (iroda, közlekedés, ügyintézés költségei, telefon, hűtés, fűtés stb.) bérköltségének mintegy másfélszeresét teszik ki.

Ennek alapján: Átlagos bérköltség havi 210 ezer forint, évi 2 520 ezer forint. Működési költség 2 520 ezer forint * 1,5 = 3 780 e forint. Mindez egy főre esően 2 520 e Forint + 3 780 e forint = 6 300 ezer forint / fő / év.)

Az MKIK elengedhetetlennek tartja, hogy a létszámcsökkentés tervezett, átgondolt folyamatként, a lehető legkevesebb személyi sérülést okozva, a fönnálló, humánus technikák alkalmazásával történjék. Így a természetes fogyás (évi 3 %) és az előnyugdíj lehetőségét is ki kell használni. Szükség esetén a közalkalmazotti törvény módosítását is célszerűnek tartjuk megfontolni.

Vannak olyan jelzések, hogy az arányában nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas kisegítő személyzet túlképzett és a helyi munkanélküliség levezetését is szolgálja.

 

  1. Párbeszéd nélkül nincs konszenzus

A magyar gazdaság jelen helyzetében, amikor egyaránt feszítő követelmény a fejlődés dinamizálása, a felzárkózás, az EU csatlakozás és legalább az egyensúly közeli állapot fenntartása, az erők összpontosítására, a társadalmi-gazdasági kérdésekben konszenzus-teremtésre van szükség.

A konszenzus létrehozására legjobb eszköz, ha folyamatos a párbeszéd az üzleti világ, a kormányzat, a pártok, a civil szféra képviselői között. Az MKIK e folyamatban kiemelkedően fontosnak tartja a következő témákat:

ˇ        a humán tőke felkészítése (oktatás − képzés − szakképzés − továbbképzés − élethosszig tartó tanulás) és megfeleltetése a változó igényeknek, beleértve az államigazgatásból kikerülő és a vállalati csoportos leépítéssel érintett munkavállalók átképzését is,

ˇ        a humán tőke megtartása − az innovatív és környezettudatos fejlesztések lehetőségének megteremtése,

ˇ        korszerű és takarékos államigazgatási szolgáltatások kiépítése a dereguláció következetes folytatásával és a közfeladatok delegálásával.

Nagyon fontos, hogy a gazdaságpolitika ésszerűen húzza meg a határt az export-orinetált és a belsőpiac szűkülése által vezérelt növekedés között. Az egyensúlyi viszonyok jelentősebb megbomlása esetén (mint ma) is megfelelő egyensúlyt kell találni az exportvezérelt és a fogyasztás emelkedése által vezérelt gazdasági növekedés között.

Budapest, 2003. szeptember 21.