A Kormány
január 10-ei ülésén kérte fel a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert,
hogy a gazdasági versenyképesség javítása, a jelenleginél hatékonyabb, munkaerőpiac
orientált szakképzési rendszer működtetése érdekében tegyen javaslatot a gazdasági
kamarák szakképzési feladatainak bővítésére. 2003. január 28-án Kiss Péter
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter találkozott a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara ügyvezető elnökségével. A konzultáció során elhangzott, hogy a szakképzés
egésze, de különösen a szakmunkásképzés fő problémája, hogy meggyengült a
gazdasággal való intenzív kapcsolata. Alapvető célként jelölhető meg a munkaerő-piaci
irányultságú szakképzési rendszer kialakítása. Mindez azt jelenti, hogy a szakmai
gyakorlati képzés súlypontja a versenyszférába kerüljön át, egyidejűleg felül
kell vizsgálni a szakmák követelményrendszerét, ezen belül is a képzés időtartamát,
a szakmaorientált szakmai elmélet és gyakorlat arányát, a gyakorlati képzés arányának
növelését, erősíteni kell az elméleti és gyakorlati képzés minőségének ellenőrzését.
A feladatok megoldásában az eddigi szabályozás továbbfejlesztésével lényegesen
nagyobb szerepet kell biztosítani a gazdasági kamaráknak és a szakmai érdekvédelmi
szervezeteknek.A gazdaság által megfogalmazott javaslatok szerint a gazdasági kamarák ellenőrzési tevékenységét célszerű kiterjeszteni az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés ellenőrzésére, s a javaslattal egységes szempont- és követelményrendszer szerint történne a gyakorlati képzés teljes vertikumának ellenőrzése. Mindezt a gazdasági kamarák gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése során szerzett tapasztalatai, és kidolgozott módszertana indokolja.
Az iskolarendszerű szakképzésben elengedhetetlen, hogy az elméleti oktatás mellett a képzés nagyobb részét kitevő gyakorlati oktatás eredményességéről is megbízható információ álljon rendelkezésre. A gyakorlati szintvizsgák bevezetésével reális értékelést kap a tanuló, a gyakorlati képzőhely arról, hogy időarányosan hogyan teljesítették a szakmai követelményeket. A tanulók vizsgatapasztalatokat szereznek, javul az önálló munkavégzésük színvonala. A javaslatok szerint a gyakorlati szintvizsga intézményrendszerébe a gyakorlatigényes, legalább 60%-os gyakorlati képzési idővel rendelkező népesebb szakmák kerülnek be, amely mintegy 30 szakmát és kb. 47,3 ezer szakképzésben részt vevő tanulót jelent.
Az MKIK ügyvezetése javasolta, hogy a szakképzés két szereplője mellé (iskola, vállalkozás) harmadik szereplőként társuljanak az üzemközi, vagy üzemek feletti tanműhelyek (technológiai képzőközpontok), amelyek a versenyképes gazdasági szféra által elvárt technikai, technológiai felszereltséggel, munkakultúrával rendelkeznek és felkészültek arra, hogy a gazdaság által elvárt ismeretek megszerzésének lehetőségét biztosítsák. Első lépésként indokolt olyan hatásvizsgálatok elvégzése a gazdasági kamarák közreműködésével, amely hosszabb távra szóló - a képzési kapacitások, pénzügyi források optimális kombinációján alapuló - regionális technológiai képző központok kialakítását teszi lehetővé.